A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával kialakítandó új partnerségről szóló vitában a bizottsági elnök elmondta, hogy a Londonnal kötendő kereskedelmi szerződéssel kapcsolatos tárgyalások "a legnagyobb ambícióval" kezdődnek meg. Von der Leyen üdvözölte Boris Johnson brit miniszterelnök február elején Greenwich-ben tett kijelentését, miszerint az Egyesült Királyság "a szabadkereskedelem globális védelmezője" lesz. A brüsszeli bizottság elnöke szerint a jelenlegi nemzetközi kereskedelmi rendszert egyre több kihívás éri, így újabb partnerek csatlakozása ellenállóbbá és igazságosabbá teheti.

Von der Leyen hozzátette azt is, hogy meglepte Johnsonnak az ausztrál kereskedelmi modellre tett utalása, mivel az EU a Kereskedelmi Világszervezet feltételei szerint működteti piacát, és nincs kereskedelmi megállapodása Ausztráliával.

"Azonban - tette hozzá a bizottság elnöke -

amennyiben az Egyesült Királyság ezt az utat választja, mi nem akadályozzuk meg."

"A brit kormány beérheti kevesebbel, de én személy szerint ambiciózusabb megállapodást képzelek el" - hangsúlyozta az uniós vezető.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök hétfőn Brüsszelben figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyságnak "sokba fog kerülni", ha hátat fordít az uniós kereskedelmi szabványoknak.

"Minél jobban eltérünk ezektől, annál korlátozottabb lesz a hozzáférésünk a közös piachoz"- hangsúlyozta Sturgeon.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból, és azóta érvényben van a 11 hónapos, vagyis december végéig tartó átmeneti időszak. Ennek egyik legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson Londonnak és az EU-nak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer sarkalatos szabályairól. A brit kormány elsődleges céljai között szerepel egy átfogó, a szolgáltatásokra is kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodás megkötése az EU-val.

Február eleji beszédében Boris Johnson kijelentette ugyanakkor: e megállapodás eléréséhez nincs szükség arra, hogy Nagy-Britannia elfogadja az Európai Unió szabályrendszerét például a versenypolitikában, az állami támogatások szabályozásában, a környezetvédelemben vagy bármely más hasonló területen.