Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A Szerbiából, a vajdasági Szabadkáról indult migránsmenet tagjai pihennek a Kelebia-Tompa határátkelő szerbiai oldalánál 2020. február 6-án. A szerb hatóságok buszokkal elszállították a befogadóközpontokba a migránskaraván tagjait a kelebiai határátkelőtől.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Szakértő: nem kérdés, hogy szervezett volt a migránscsoport

A csütörtökön Kelebiához ért, néhány száz fős csoportról Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, címzetes egyetemi tanár elmondta, nem Szerbiába, de nem is Magyarországra akarnak jönni, ahogy Görögország sem volt nekik megfelelő.

Megindult a forgalom Kelebiánál péntek reggel hét órakor, miután a szerb hatóságok elszállították a határátkelőhelyről az ott gyülekező menekülteket, akik békésen szálltak fel a buszokra.

A határon kialakult helyzetet Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, címzetes egyetemi tanár elemezte az InfoRádióban.

Hogy a korábbi akadályoztatás ellenére miért pont Magyarország felé indultak megint a migránsok, arról azt mondta, Horvátország felé az út nagyon nehéz, Románia felé pedig visszaküldök őket, illetve a román-magyar határőrizet is elég kemény.

"Megpróbálkoztak Magyarországgal.

Emlékezetes a néhány nappal ezelőtti áttörési kísérlet, úgy gondolhatták, vannak gyengébb pontok a határon.

De ami új volt, hogy rendkívül békés módon érkeztek a határra" - mutatott rá Kis-Benedek József, aki szerint "nem kérdés, hogy szervezett volt" a csütörtök délután Kelebiára érkezett migránscsoport; gyerekeket hoztak, virágcsokor volt náluk, régóta ott voltak Szerbiában.

Emlékeztetett, ezek az emberek már Szerbiába is illegálisan érkeztek, illetve korábban Európában is, de Magyarország mint külső schengeni határállam nem tehet mást, mint hogy a papírral nem rendelkező embereket feltartóztatja.

A szakértő szerint 4-5 ezer migráns lehet most déli szomszédunknál, jellemzően - a bosnyáknál sokkal jobb színvonalú - táborokban, de "nem szabad elfelejteni, hogy ezek

nyitott táborok, szabadon jöhetnek-mehetnek".

Azt szerinte nem lehet megmondani, hányan kaptak menekültstátuszt Szerbiától, de ez nem is fontos, mivel ezek az emberek Nyugat-Európába akarnak menni.

"Világosan megmondták, hogy sem Szerbiában, sem Magyarországon nem akarnak semmit, menni akarnak tovább. Még Görögországban sem akartak maradni, ráadásul ott az északi határt nem nagyon őrzik, hogy finoman fogalmazzunk" - folytatta.

A migránsok jellemzően Afganisztánból, Pakisztánból, Iránból és Szíriából érkeznek, de Iránból is már odamenekült afgánok jönnek, akiket elküldenek onnan - vissza Afganisztánba, illetve Európa felé.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×