eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Szerbiából, a vajdasági Szabadkáról indult migránsmenet tagjai pihennek a Kelebia-Tompa határátkelő szerbiai oldalánál 2020. február 6-án. A szerb hatóságok buszokkal elszállították a befogadóközpontokba a migránskaraván tagjait a kelebiai határátkelőtől.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Szakértő: nem kérdés, hogy szervezett volt a migránscsoport

A csütörtökön Kelebiához ért, néhány száz fős csoportról Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, címzetes egyetemi tanár elmondta, nem Szerbiába, de nem is Magyarországra akarnak jönni, ahogy Görögország sem volt nekik megfelelő.

Megindult a forgalom Kelebiánál péntek reggel hét órakor, miután a szerb hatóságok elszállították a határátkelőhelyről az ott gyülekező menekülteket, akik békésen szálltak fel a buszokra.

A határon kialakult helyzetet Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, címzetes egyetemi tanár elemezte az InfoRádióban.

Hogy a korábbi akadályoztatás ellenére miért pont Magyarország felé indultak megint a migránsok, arról azt mondta, Horvátország felé az út nagyon nehéz, Románia felé pedig visszaküldök őket, illetve a román-magyar határőrizet is elég kemény.

"Megpróbálkoztak Magyarországgal.

Emlékezetes a néhány nappal ezelőtti áttörési kísérlet, úgy gondolhatták, vannak gyengébb pontok a határon.

De ami új volt, hogy rendkívül békés módon érkeztek a határra" - mutatott rá Kis-Benedek József, aki szerint "nem kérdés, hogy szervezett volt" a csütörtök délután Kelebiára érkezett migránscsoport; gyerekeket hoztak, virágcsokor volt náluk, régóta ott voltak Szerbiában.

Emlékeztetett, ezek az emberek már Szerbiába is illegálisan érkeztek, illetve korábban Európában is, de Magyarország mint külső schengeni határállam nem tehet mást, mint hogy a papírral nem rendelkező embereket feltartóztatja.

A szakértő szerint 4-5 ezer migráns lehet most déli szomszédunknál, jellemzően - a bosnyáknál sokkal jobb színvonalú - táborokban, de "nem szabad elfelejteni, hogy ezek

nyitott táborok, szabadon jöhetnek-mehetnek".

Azt szerinte nem lehet megmondani, hányan kaptak menekültstátuszt Szerbiától, de ez nem is fontos, mivel ezek az emberek Nyugat-Európába akarnak menni.

"Világosan megmondták, hogy sem Szerbiában, sem Magyarországon nem akarnak semmit, menni akarnak tovább. Még Görögországban sem akartak maradni, ráadásul ott az északi határt nem nagyon őrzik, hogy finoman fogalmazzunk" - folytatta.

A migránsok jellemzően Afganisztánból, Pakisztánból, Iránból és Szíriából érkeznek, de Iránból is már odamenekült afgánok jönnek, akiket elküldenek onnan - vissza Afganisztánba, illetve Európa felé.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×