Infostart.hu
eur:
380.02
usd:
324.88
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
A Szerbiából, a vajdasági Szabadkáról indult migránsmenet tagjai pihennek a Kelebia-Tompa határátkelő szerbiai oldalánál 2020. február 6-án. A szerb hatóságok buszokkal elszállították a befogadóközpontokba a migránskaraván tagjait a kelebiai határátkelőtől.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Szakértő: nem kérdés, hogy szervezett volt a migránscsoport

A csütörtökön Kelebiához ért, néhány száz fős csoportról Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, címzetes egyetemi tanár elmondta, nem Szerbiába, de nem is Magyarországra akarnak jönni, ahogy Görögország sem volt nekik megfelelő.

Megindult a forgalom Kelebiánál péntek reggel hét órakor, miután a szerb hatóságok elszállították a határátkelőhelyről az ott gyülekező menekülteket, akik békésen szálltak fel a buszokra.

A határon kialakult helyzetet Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, címzetes egyetemi tanár elemezte az InfoRádióban.

Hogy a korábbi akadályoztatás ellenére miért pont Magyarország felé indultak megint a migránsok, arról azt mondta, Horvátország felé az út nagyon nehéz, Románia felé pedig visszaküldök őket, illetve a román-magyar határőrizet is elég kemény.

"Megpróbálkoztak Magyarországgal.

Emlékezetes a néhány nappal ezelőtti áttörési kísérlet, úgy gondolhatták, vannak gyengébb pontok a határon.

De ami új volt, hogy rendkívül békés módon érkeztek a határra" - mutatott rá Kis-Benedek József, aki szerint "nem kérdés, hogy szervezett volt" a csütörtök délután Kelebiára érkezett migránscsoport; gyerekeket hoztak, virágcsokor volt náluk, régóta ott voltak Szerbiában.

Emlékeztetett, ezek az emberek már Szerbiába is illegálisan érkeztek, illetve korábban Európában is, de Magyarország mint külső schengeni határállam nem tehet mást, mint hogy a papírral nem rendelkező embereket feltartóztatja.

A szakértő szerint 4-5 ezer migráns lehet most déli szomszédunknál, jellemzően - a bosnyáknál sokkal jobb színvonalú - táborokban, de "nem szabad elfelejteni, hogy ezek

nyitott táborok, szabadon jöhetnek-mehetnek".

Azt szerinte nem lehet megmondani, hányan kaptak menekültstátuszt Szerbiától, de ez nem is fontos, mivel ezek az emberek Nyugat-Európába akarnak menni.

"Világosan megmondták, hogy sem Szerbiában, sem Magyarországon nem akarnak semmit, menni akarnak tovább. Még Görögországban sem akartak maradni, ráadásul ott az északi határt nem nagyon őrzik, hogy finoman fogalmazzunk" - folytatta.

A migránsok jellemzően Afganisztánból, Pakisztánból, Iránból és Szíriából érkeznek, de Iránból is már odamenekült afgánok jönnek, akiket elküldenek onnan - vissza Afganisztánba, illetve Európa felé.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×