Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.92
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Emmanuel  Macron francia elnök beszédet mond egy rendezvényen az északkelet-franciaországi Pont-a-Moussonban 2018. november 5-én. Macron az első világháborút lezáró tűzszünet aláírásának 100. évfordulója alkalmából kezdett egyhetes körútja során felkeresi az első világháború franciaországi emlékhelyeit.
Nyitókép: MTI/EPApool/Ludovic Marin

Ki kellett csempészni egy színházból a francia elnököt

Tüntetők ostromolták az intézményt, ezért Franciaország vezetője inkább kereket oldott.

Sietősen távoznia kellett Emmanuel Macron francia elnöknek péntek este Párizsban egy színházi előadásról, miután tüntetők megpróbáltak behatolni a színházba - írta internetes felületén a Le Figaro című napilap.

Az incidens a Bouffes du Nord teátrumnál történt.

Az újság azt írja - részben szemtanúk, újságírók és bloggerek által közzétett beszámolók és felvételek alapján -, hogy mintegy száz-kétszáz tüntető gyűlt össze a színháznál, tiltakozva a nyugdíjreform ellen. Többen megpróbáltak behatolni az épületbe, de a helyszínre érkező rohamrendőrök ezt megakadályozták, majd rendőrkordon alkottak, hogy Emmanuel Macron elhagyhassa az épületet.

A lap szerint feszült volt a helyzet, de a tüntetők nem tűztek össze a rohamrendőrökkel.

Párizsban december eleje óta tartanak a tüntetések és sztrájkok a nyugdíjreform ellen, amelynek célja a jelenleg 42 féle ellátás egységesítése. Az új, pontrendszer alapú rendszerben megszűnnének a közszféra egyes nagyvállalatainak, illetve az egyes foglalkozási ágazatoknak az önálló nyugdíjpénztárai. A tervezet egyik leginkább kifogásolt része az, hogy a kormány 64 évre emelné a teljes jogosultság idejét 2027-től. A nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év, amin nem változtatna a kormány, de a pontrendszer arra késztetné a franciákat, hogy tovább dolgozzanak annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer finanszírozható legyen.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×