eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Európai bírósági döntés ellenére börtönben tartanak egy török emberi jogi aktivistát

Börtönben kell maradnia Osman Kavala török üzletembernek, emberi jogi aktivistának - döntött kedden egy isztambuli bíróság annak ellenére, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) decemberben Kavala szabadlábra helyezése mellett döntött.

Osman Kavala több mint két éve van börtönben. Azzal a váddal vették őrizetbe, hogy az isztambuli Gezi park átépítése ellen 2013-ban rendezett tüntetések idején a "rendszer megdöntésére irányuló tevékenységet" folytatott.

Az isztambuli bíróság kedden az ellene felhozott vádak súlyosságára hivatkozva döntött Kavala fogvatartásának meghosszabbítása mellett. A következő meghallgatást január 28-ra tűzték ki.

Kavalához hasonlóan 15 másik vádlott - közöttük ismert emberi jogi aktivisták, jogászok, művészek és építészek - ellen szintén "a kormány megdöntésére irányuló tevékenység" miatt folyik eljárás, de csak Kavala van börtönben. Őt azzal is vádolják, hogy szervezte és pénzelte a Gezi parki tüntetéseket. Üzletemberként Kavala az isztambuli Goethe Intézettel is együttműködő Anadolu Kulture kulturális intézet elnöke.

A szigorúan őrzött Silivri börtönben tartott meghallgatáson két rendőrtiszt azt vallotta, hogy nem látták Kavalát részt venni a tüntetéseken történt erőszakos cselekményekben és azt sem tudták megerősíteni, hogy szervező lett volna.

A bíróság kedden arról is döntött, hogy megvárja a török igazságügyi minisztérium válaszát arra vonatkozóan, hogy a Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Kavala ügyében hozott ítélete jogerős-e.

A EJEB döntése elvileg kötelező Törökországra, amely a tagállama a bíróságot létrehozó, 47 országot tagjai között tudó Európa Tanácsnak.

Ilkan Koyuncu, Kavala ügyvédje azt mondta a dpa német hírügynökségnek, hogy Törökország fellebbezni fog az EJEB ítélete ellen.

Az isztambuli Taksim téri tüntetések 2013 májusában a szomszédos Gezi park átépítése elleni tiltakozással kezdődtek, de a környezetvédő aktivisták szembeszegülése csakhamar kormányellenes megmozdulássá nőtte ki magát, miután a rendőrség erőszakkal próbálta feloszlatni a parkban tüntető tömeget. A Taksim téren és környékén tüntetők egyebek közt Recep Tayyip Erdogan akkori török miniszterelnök, a mostani államfő távozását követelték, mert szerintük tekintélyuralmi rendszert épített ki, és növelni akarta az iszlám szerepét a világi berendezkedésű országban. A megmozdulásokat kegyetlenül elfojtották, és bírósági eljárásokat indítottak a résztvevők ellen.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×