A rendőrség szerint 4000-5000 tüntető gyűlt össze az ukrán főváros főterén, "Nemet a kapitulációra!", "Nemet a közkegyelemre!" jelszavakat skandálva és "A háború folytatódik" feliratú táblákat tartva, illetve Zelenszkij-ellenes szlogeneket harsogva.

"Békét akarunk, de a béke és a kapituláció két különböző dolog. Az emberek nem ezért haltak meg"

- mondta az AFP francia hírügynökségnek Mikola, egy tüntető, aki 2014 és 2015 között harcolt a szakadárok ellen.

"Fenntartjuk magunknak a jogot, hogy folytassuk a harcot. Ha holnap visszavonulási parancsot kapunk (az ukrán hadsereg) felállíthatjuk ezeket az állásokat" - mondta az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet által háborús bűnökkel vádolt Ajdar nevű önkéntes zászlóalj egyik parancsnoka.

Az évek óta zsákutcában lévő békefolyamatban Kelet-Ukrajnában, ahol az ukrán és oroszbarát erők háborúban állnak, amelynek közel 13 ezer halottja volt 2014 óta, óvatos előrelépés történt az elmúlt hónapokban.

Megválasztásakor a politikában újoncnak számító Volodimir Zelenszkij ígéretett tett arra, hogy újrakezdik a tárgyalásokat Oroszországgal, amely szeptemberben jelentős mértékű fogolycseréhez vezetett.

Kedden az ukrán küldöttség aláírt egy dokumentumot, amely a lázadó régiók jövőbeli státuszát taglalja. Ez utóbbi kérdés nagyon kényes Ukrajnában, mások mellett a nacionalisták és a félkatonai szervezetek elfogadhatatlan engedménynek tekintik.

Az erőszak szórványos kiújulásai ellenére a kelet-ukrajnai konfliktus nagyrészt befagyott a 2015-ben aláírt minszki megállapodás után, a minszki megállapodás politikai részt - így a lázadó területek különleges jogállását - máig sem teljesítették.

Feltehetően ez a különleges jogállás lesz az ukrán és orosz elnök közeljövőben francia és német közvetítésre tartandó csúcstalálkozójának témája. Eddig még a szeptember eleje óta várt találkozó időpontját nem jelentették be.