Infostart.hu
eur:
387.42
usd:
333.5
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia

Szijjártó Péter: számos érdek szól a 2025 előtti uniós bővítés mellett

Az Európai Uniónak 2025 előtt kellene befogadnia Montenegrót és Szerbiát, mindkét ország gyakorlatilag készen áll a csatlakozásra, ami az unió érdekében is áll - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Varsóban, a Warsaw Security Forum nevű konferencián.

A kétnapos nemzetközi biztonságpolitikai tanácskozás egyik pódiumbeszélgetésén Szijjártó elmondta: az EU történelmi kihívások előtt áll, "sajnos az elmúlt években a sikerek elkerülték az uniót", pedig a mostani "meglehetősen viharos" világgazdasági és világpolitikai körülmények közepette az EU-ra "ráférne néhány jó hír", például a bővítés felgyorsítása.

Aláhúzta: Montenegró és Szerbia gyakorlatilag készen áll az csatlakozásra, a nyugat-balkáni térség integrálása pedig az EU politikai, gazdasági és biztonsági érdeke.

A politikai érdeket a miniszter a brit kilépéssel járó uniós taglétszám-csökkenéssel hozta összefüggésbe. A gazdaságot tekintve úgy látta: minden uniós tagállamnak, így Magyarországnak is előnyöket hozna, ha a nyugat-balkáni országok - amelyek mindegyikének az EU az elsőszámú kereskedelmi partnere - részesei lehetnének az európai szabadkereskedelmi övezetnek.

Biztonságpolitikai szempontból leszögezte: minél délebbre húzódik az EU külső határa, "annál délebbre lehet megállítani az illegális bevándorlási hullámokat".

"Nem osztjuk a jelenlegi Európai Bizottság álláspontját, hogy 2025-ig nem lesz bővítés", erre jóval korábban lenne szükség", e témában nem lehet másra mutogatni, a lépés kizárólag az unión múlik - hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×