Az ENSZ-közgyűlés kísérőrendezvényeként tartott konferencián arról cseréltek eszmét, hogy a magánszektor szereplői milyen újító megoldásokkal kapcsolódhatnak be az úgynevezett fenntartható fejlesztési célok (SDG) elérésébe. A 2030-ig tartó fejlesztési programot alkotó 17 főcél a szegénység elleni küzdelemtől az oktatás fejlesztésén át esélyegyenlőségi, gazdaságélénkítési, nemzetközi partnerségi és környezetvédelmi célkitűzésekig terjed.

Szijjártó Péter felszólalásában kiemelte, hogy a világban mély és átfogó változások zajlanak, amelyek új képességeket, képzettségi szinteket igényelnek. Mind állami szinten, mind a magánszektorban új kihívásokhoz kell alkalmazkodni, és az új gazdasági világrendben az állam felelőssége, hogy megadja a szükséges támogatást a magánszektornak.

A miniszter kifejtette: a magyar modell szerint a pénzügyi stabilitásnak és a gazdasági növekedésnek párhuzamosan, egymást segítve kell működnie. Ezért tartja a magyar kormány európai uniós szinten a legalacsonyabban az adókat. A cégeknek ezáltal lehetőségük nyílik egyebek között kutatásokra, új technológiák kidolgozására, illetve szakképzésre.

Magyarországon a duális képzés módot ad arra, hogy a magánszektor cégei a lehető legkorábbi szakaszban bekapcsolódjanak az oktatásba. A 17 fő célkitűzés között is szerepel a minőségi oktatás, és erre Magyarország kiemelkedően sokat, közel 60 millió dollárt költött tavaly.

Kiemelte Szijjártó Péter a célok közül a vízgazdálkodást is, amelyre szintén jelentős magyar költségvetési forrás, 20,5 millió dollár jutott.

A globális partnerséget magában foglaló fejlesztési célra 144 millió dollár jutott. Ezzel egyebek között az afrikai országok támogatását célzó nemzetközi erőfeszítésekből veszi ki a részét Magyarország - mondta el a külgazdasági és külügyminiszter.