eur:
408.88
usd:
374.25
bux:
74343.85
2024. november 6. szerda Lénárd

Tízezrek vonultak az idegengyűlölet ellen Drezdában

Az első becslések szerint legalább 35 ezer ember vonult fel Drezdában szombat délután, hogy elítélje az idegengyűlöletet és az intoleranciát, és kiálljon a nyílt és szolidáris társadalom mellett.

Az Elba partján fekvő szászországi nagyváros központjában nagyjából egy kilométerre nyúlt el a felvonulók menete.

"Szászország is lehet más. Drezda jóval, de jóval több mint a Pegida" - utaltak a szervezők a városban 5 évvel ezelőtt alapított, szélsőjobboldali, bevándorlás- és iszlámellenes mozgalomra.

A kelet-németországi Szászországban és Brandenburg tartományban szeptember 1-jén tartományi választásokat tartanak, melyeken a várakozások szerint megerősödik a szövetségi szinten kormányzó jobbközép pártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt. Brandenburgban akár a legnagyobb politikai erővé is válhat a jobboldali párt.

Ana-Cara Methmann, a tiltakozást szervező Oszthatatlan mozgalom szóvivője szerint a több tízezres felvonulás világos üzenet, hogy az emberek kiállnak a szolidaritás mellett és a kirekesztés ellen.

"A rasszizmusnak és a diszkriminációnak nincs helye társadalmunkban, ahogy a szociális juttatások csökkentésének és az alapjogok csorbításának sem. Nem hagyjuk magunkat megosztani, és ez mától a jobboldal számára is világos kell, hogy legyen" - szögezte le Ario Mirzaie, a tiltakozás egyik társszervezője.

A tiltakozáson részt vett a szövetségi kormány pénzügyminisztere, a szociáldemokrata Olaf Scholz is, valamint a Baloldal nevű párt vezetője Bernd Riexinger is. Ralf Stegner, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alelnöke a tiltakozást az idegengyűlölettel és intoleranciával szembeni nyomatékos kiállásnak nevezte.

Szászország kereszténydemokrata miniszterelnöke, Michael Kretschmer nem vett részt a meneten, mert a szervezésben részt vevő több száz szervezet közül egyeseket, így például a baloldali radikális Antifát vállalhatatlannak tartja, és az Oszthatatlan mozgalom követelései között is vannak olyan pontok, melyekkel a Kereszténydemokrata Unió (CDU) nem tud egyetérteni. Üdvözölte azonban a politikus, hogy ilyen sokan készek kiállni a demokrácia és a jogállamiság védelmében. Részvételre buzdított a katolikus és a protestáns egyház is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×