eur:
393.44
usd:
368.32
bux:
65983.33
2024. április 24. szerda György
Diákok kitöltik a feladatlapokat a központi írásbeli felvételi vizsgán az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban 2015. január 17-én. Ezen a napon 480 intézmény 499 vizsgahelyszínén tartják a középfokú iskolák központi írásbeli felvételi vizsgáit a 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a 9. évfolyamra és az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára. Orosházán 260 fiatal ír felvételit.
Nyitókép: Rosta Tibor

Még több pénzt önthetnek az Erasmus-rendszerbe

Az Erasmus+ programban több mint 9 millióan vettek részt az elmúlt 30 évben. Az Európai Parlament most egy olyan javaslatot terjeszt elő, amely háromszorosára növelné a terv támogatását a 2020 utáni költségvetésében.

A támogatás növelésével szélesebb körben lehetne még több mobilitási lehetőséget biztosítani az emberek számára a kisdiákoktól kezdve egészen a felnőtt tanulókig.

Az Európai Parlament hozzáférhetőbbé kívánja tenni a programokat a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetűek számára - fogalmazott Milan Zver, az Európai Néppárt szlovén EP-képviselője.

"Az volt a célunk, hogy a gazdasági-társadalmi háttértől függetlenül minél szélesebb körben elérhetővé tegyük a programot az EU állampolgárainak. Sokkal több forrást biztosítottunk a diákok mobilitására."

Az Erasmus+ nagy hangsúlyt fektet az élethosszig tartó tanulásra, legyen szó új nyelvek vagy digitális készségek elsajátításáról, sportolásról.

A program továbbá szakmai kiválósági központokat is bevezet majd, ezek olyan, minőségi szakoktatást biztosító, nemzeteken átívelő platformok, amelyek segítségével új, hasznos készégeket lehet elsajátítani bizonyos szektorokban.

"Reményeink szerint ezek a szakmai kiválósági központok pozitív hatással lesznek az Európai Unió szakmai képzésének fejlődésére, ezért nagyon fontosak az ilyen kezdeményezések" - mondta Zver.

A 2020-at követő 7 éves uniós költségvetésről legkésőbb jövőre kell megállapodni a tagállamoknak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
A betont sosem fogjuk elhagyni, de még idén jöhet a zéró kibocsátású cement

A betont sosem fogjuk elhagyni, de még idén jöhet a zéró kibocsátású cement

A globális szén-dioxid-kibocsátás tavaly rekordszintre emelkedett, 1,4 százalékkal meghaladva a 2019-es, Covid előtti szintet, amelyet jellemzően a háztartások energiafelhasználása, a közlekedés, a nemzetközi légi közlekedés és hajózás okoz, de olyan iparágaknak is szerepe van benne, mint a műtrágya-, acélgyártás, olajfinomítás, vagy éppen a cementipar. Ugyanakkor azt kevesen tudják, hogy utóbbi szektor az elmúlt évtizedekben olyan átalakuláson megy keresztül, aminek következtében ma már globális trend a gyártás során a szén és egyéb fosszilis anyagok helyett az alternatív tüzelőanyagok használata, és még idén polcokra kerülnek a minimum 30 százalékkal kevesebb CO2 kibocsátással készült cement készítmények. Norvégiában pedig üzembe helyezik az első olyan CCS (Carbon Capture and Storage) technológiával működő cementgyárat, ahonnan zéró kibocsátású termékek kerülnek majd ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 24. 09:50
×
×
×
×