A regisztrált menedékkérők körébe minden külföldi állampolgár beletartozik, aki humanitárius okokra hivatkozva tartózkodik Németországban.

Jelentősen, 12,2 százalékkal, 306 095-re csökkent a folyamatban lévő, elbírálásra váró menedékkérelmek száma,

amit a Destatis a korábban tömegesen érkezők kérelmének folyamatos elbírálásával és az érkezők számának csökkenésével magyaráz. Kiemeli viszont a statisztikai hivatal, hogy a török és iráni állampolgárok által beadott, még el nem bírált menedékkérelmek száma 10 ezerről, illetve 18 ezerről 14 ezerre és 21 ezerre emelkedett.

Még nagyobb mértékben, 14,6 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik határozott idejű oltalomban részesültek, miután kérelmüket a német hatóságok elismerték; az ő számuk 2018 végén 1 017 760 volt. A határozatlan idejű menekültstátussal az országban élők száma szinte változatlan, mindössze 0,2 százalékkal, 265 465-re mérséklődött. A befogadott menedékkérők többsége szíriai, iraki vagy afgán állampolgár. Legnagyobb részük a Genfi Egyezmény alapján jogosult menekültstátusra.

2017-hez képest tavaly 8,3 százalékkal, 192 430-ra emelkedett az olyan elutasított menedékkérők száma, akik ennek ellenére az év végén továbbra is az országban tartózkodtak. Ők potenciálisan kitoloncolhatóak, ám túlnyomó többségük, több mint négyötödük úgynevezett megtűrt menedékkérő, ami azt jelenti, hogy személy szerint nem jogosultak menekültstátusra, de különféle okokból mégsem lehet őket a hazájukba visszaküldeni, ezért kitoloncolásukat felfüggesztették. Az elutasított menedékkérők között a legtöbben az afgán, az iraki és a szerb állampolgárok vannak. A nyugat-balkáni országokból érkező, Németországban tartózkodó elutasított menedékkérők száma a 2015-ös csúcspontról, 68 ezerről 2018 végére 42 ezerre csökkent.