Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) érkezik az EU rendkívüli csúcsértekezletére Brüsszelben 2019. május 30-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Orbán Viktor megérkezett a brüsszeli csúcsra - itt a menetrend

A magyar miniszterelnök megérkezett az Európai Unió tagországai vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozójára, amelynek egyetlen napirendi pontjaként a főbb uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.

Az értekezlet kora esti megnyitása után a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament (EP) elnökével egyeztetnek. Ezt követően a munkavacsorán rátérnek a tisztújítás kérdésére, és megkezdődik a kompromisszumkeresés, amely késő éjszakáig is elhúzódhat, szükség esetén pedig reggel folytatódhat.

Donald Tusk, a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke még délután megbeszélést folytat az EP-frakciók vezetőivel, de számos szűk körű, két- vagy többoldalú egyeztetés is várható a különböző felek között.

A cél, hogy az Európai Parlament keddi alakuló üléséig megállapodás szülessen, ugyanis ennek fényében választják majd meg a képviselőtestület elnökét, így ezt tekintik végső határidőnek.

A június 20-i maratoni csúcstalálkozón nem sikerült megoldást találni, miután a május végi EP-választást megnyerő Európai Néppárt csúcsjelöltje, Manfred Weber nem tudott kellően széles körű támogatást felsorakoztatni maga mögött, többek között Emmanuel Macron francia államfő is hevesen ellenzi a jelöltségét.

Sajtóhírek szerint pénteken abban állapodtak meg a legnagyobb tagállamok vezetői, hogy nem Weber lesz az Európai Bizottság következő elnöke, amit végül Angela Merkel német kancellár is elfogadott. A sokismeretlenes egyenlet megoldása azonban még így is távolinak tűnik.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×