Infostart.hu
eur:
388.46
usd:
331.49
bux:
109475.35
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Julbach, 2015. október 6.Szíriai bevándorlók egy Németország jelentésű felirattal ellátott, rögtönzött útjelző tábla mellett mennek el a dél-németországi Julbachban, az osztrák határ közelében 2015. október 6-án. (MTI/EPA/Armin Weigel)
Nyitókép: MTI/EPA/Armin Weigel

Lesújtó adatok a németországi magyarokról

Több magyar született 2018-ban Németországban, mint jó néhány magyar megyében.

Tovább emelkedett a Németországban élő magyarok száma, így 2018 végén meghaladta a 210 ezer főt - derül ki a német statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn közölt adataiból. Több mint ötezer fős növekedést tapasztaltak 2017-hez képest, ezzel már több mint 212 ezer honfitársunk él hivatalosan a németeknél. Így az ország továbbra is a magyarok legnagyobb "felvevőpiaca" a kontinensen - írja összeállításában a Portfolio.

2005 óta folyamatosan nő a Németországban regisztrált magyarok száma, de a 2018-asnál kisebb ütemet utoljára 2010-ben, a német munkaerőpiac megnyitása előtti évben láthattunk. A Németországba való elvándorlás 2012-13-ban tetőzhetett, aki akart, az valószínűleg a piacnyitás utáni évekbe útra kelt, akkor évi 25-30 ezres növekedést mutatott a magyarok száma.

Nagyjából másfélszer annyi férfi él az országban, mint nő, az átlagéletkoruk pedig a férfiak esetében 37,5 év, a nőknél pedig 35,5 év. Tavaly 1860 magyar gyermek született Németországban. Ez 2007 óta a legmagasabb érték, és jelentősen, több mint háromszázzal meghaladja a 2017-es adatot.

Németországban több gyermek születhetett, mint néhány magyar megyében. Itthon 2017-ben Tolna és Nógrád megyékben kevesebb mint kétezer gyermek született, és alig haladta meg a kétezret Vas és Zala megye adata. Magyarországon 2018-ban tovább csökkent a születésszám, az is lehet, hogy négy magyar megyét is megelőzött a német adat.

A német hivatal adatai szerint 2018 végén majdnem kilencezer úgynevezett második generációs magyar migráns élt az országban, aki már ott is született.

A Destatis adataiból az is kiderül, hogy a növekedés jelentős lassulása mögött minkét oldalról állnak okok: egyrészt egyre kevesebb az első alkalommal kivándorló magyar (28 ezer), másrészt egyre többen térhetnek haza, vagy legalábbis hagyják el az országot (24 ezer).

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×