Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Julbach, 2015. október 6.Szíriai bevándorlók egy Németország jelentésű felirattal ellátott, rögtönzött útjelző tábla mellett mennek el a dél-németországi Julbachban, az osztrák határ közelében 2015. október 6-án. (MTI/EPA/Armin Weigel)
Nyitókép: MTI/EPA/Armin Weigel

Lesújtó adatok a németországi magyarokról

Több magyar született 2018-ban Németországban, mint jó néhány magyar megyében.

Tovább emelkedett a Németországban élő magyarok száma, így 2018 végén meghaladta a 210 ezer főt - derül ki a német statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn közölt adataiból. Több mint ötezer fős növekedést tapasztaltak 2017-hez képest, ezzel már több mint 212 ezer honfitársunk él hivatalosan a németeknél. Így az ország továbbra is a magyarok legnagyobb "felvevőpiaca" a kontinensen - írja összeállításában a Portfolio.

2005 óta folyamatosan nő a Németországban regisztrált magyarok száma, de a 2018-asnál kisebb ütemet utoljára 2010-ben, a német munkaerőpiac megnyitása előtti évben láthattunk. A Németországba való elvándorlás 2012-13-ban tetőzhetett, aki akart, az valószínűleg a piacnyitás utáni évekbe útra kelt, akkor évi 25-30 ezres növekedést mutatott a magyarok száma.

Nagyjából másfélszer annyi férfi él az országban, mint nő, az átlagéletkoruk pedig a férfiak esetében 37,5 év, a nőknél pedig 35,5 év. Tavaly 1860 magyar gyermek született Németországban. Ez 2007 óta a legmagasabb érték, és jelentősen, több mint háromszázzal meghaladja a 2017-es adatot.

Németországban több gyermek születhetett, mint néhány magyar megyében. Itthon 2017-ben Tolna és Nógrád megyékben kevesebb mint kétezer gyermek született, és alig haladta meg a kétezret Vas és Zala megye adata. Magyarországon 2018-ban tovább csökkent a születésszám, az is lehet, hogy négy magyar megyét is megelőzött a német adat.

A német hivatal adatai szerint 2018 végén majdnem kilencezer úgynevezett második generációs magyar migráns élt az országban, aki már ott is született.

A Destatis adataiból az is kiderül, hogy a növekedés jelentős lassulása mögött minkét oldalról állnak okok: egyrészt egyre kevesebb az első alkalommal kivándorló magyar (28 ezer), másrészt egyre többen térhetnek haza, vagy legalábbis hagyják el az országot (24 ezer).

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×