Nem példa nélküli, de nagyon ritka, hogy egy császár lemondjon a japán trónról, a szokás szerint ugyanis a halálukig őrzik a pozíciót;

Akihito császár részben idős korára, részben egészségügyi állapotára hivatkozva mondott le

a trónról - mondta el az InfoRádióban Buzna Viktor, a Magyar Nemzet külpolitikai újságírója.

Az utód Naruhito koronaherceg, Akihito legidősebb fia, aki népszerű közszereplő, 26-28 éves kora óta látja el a koronahercegi teendőket. "Most 59 éves, a japán emberek örülhetnek a trónra lépésének" - tette hozzá Buzna Viktor.

Az új korszak nevét (Reiva: szépséges harmónia) már be is jelentette a kormány egy bizottság döntése alapján.

"Érdekes kérdés, hogy mit is jelent a Reiva-kor; két klasszikus kínai hírességből, a japán kiejtésben a rei, illetve a va írásjegyekből tevődik össze."

Buzna Viktor szerint mindig érdekes kérdés, hogy mennyire hat a közügyekre, ha egy új császár fogadja el a trónt.

"A hivatalos magyarázat az, hogy semennyire,

a japán császárnak nincs politikai hatalma.

Ugyanakkor a személye befolyásos, a közvélemény, a sajtó nagyon érzékeny a kijelentéseire, megnyilvánulásaira. Ennek megfelelően hatást is gyakorol a japán belpolitikára, a kormány tevékenységére" - árulta el a szakíró, aki szerint leginkább a kultusz szó, amit használni lehet a japán császárság intézményére. "Olyannyira, hogy korábban isteni eredetről szóló kultusz volt az intézmény, transzcendens isteni szereppel társult; Hirohito, Akihito apja mondott le a kultuszról a második világháború után" - ecsetelte Buzna Viktor.

A diplomáciában annál több szerepe van a császárnak, hagyományosan nagyon sokat utazik, felesége esetében a belföldi protokolláris szerep is nagyon jelentős. Például a fukusimai katasztrófa idején is a császárné volt jelen, hogy bátorítsa, támogassa a bajba jutottakat.