eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban 2019. március 26-án. A testület 410:192 arányban megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését. A határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Az EP-nek a kérdésben meg kell állapodnia a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Balliberális támogatásra kényszerül az Európai Néppárt

A legfrissebb előrejelzések alapján az Európai Néppárt, a szocialisták és a liberálisok alkothatják az idén júliusban megalakuló Európai Parlament többségét, a szkeptikus pártok nem törnek át. A részletekről Fóris György, a Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója beszélt az InfoRádióban.

Amennyiben a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt, valamint a balközép pártokat egységbe fogó Szocialisták és Demokraták, valamint a Liberálisok nem térnek el a friss prognózisok mutatta képtől a május végi EP-választáson, többséget szerezhetnek a nyáron felálló Európai Parlamentben - vélekedett az InfoRádióban a BruxInfo brüsszeli irodaigazgatója, Fóris György.

Volt persze idő, amikor a konzervatívok egymagukban képesek voltak többséget adni, de ma "nagykoalícióban" vannak csak többségben az S&D-vel a törvényhozásban.

"Az új felállás szerint úgy fest, hogy a két nagy párt együttesen 90-92 helyet is veszíthet, 40-t a Néppárt, 50-52-t a szocialisták. Jönnek fel viszont

a Liberálisok, egyharmaddal, 68-ról 99-re fogják növelni képviselőik számát,

és ez teszi majd lehetővé, hogy egy hárompárti összefogás még mindig egy 58 százalékos többséget tud biztosítani, és hozzájuk képest pozicionálódik mindenki más" - fejtegette Fóris György.

Hogy az előrejelzések számolnak-e pártszövetségek szakadásával, például az Európai Néppárton belüli konfliktus elmélyülésével, arról úgy vélekedik: nem feltétlenül, de az elemzők "eljátszogathatnak ezzel".

"Ha a Fideszt levonjuk a Néppártból, a Néppárt vesztesége már nem 40, hanem 53 fő a becslések alapján, ami azt jelenti, 105 képviselőt veszítene, de azért azt is látni kell, a három pártot még mindig nem viszi le az EP-ben 50 százalék alá, 55 százalék marad"

- számolgatott Fóris.

Közben egyes országokban látványosan erősödnek a radikális pártok, amelyek az EP-választásokon euroszkeptikus erőkként lépnek fel; Olaszország és Lengyelország is ilyen. Ám Fóris György szerint a szkeptikusok e két országon kívül csak Franciaországban és Szlovákiában érhetnek el látványos eredményt, esetleg Belgiumban. Ám mivel a britek kilépnek az Európai Unióból, a szkeptikusok tábora alig 10 fővel növekedhet összességében az új EP-ben. Ha minden rendszerkritikus erőt egy kalap alá veszünk, 23 százaléknyian állnak egyértelműen szemben a többséget adó három politikai formációval - fejtette ki Fóris.

A témáról bővebben a szerda este 7 órakor kezdődő Brüsszeli hét című műsorban hallhatnak az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×