Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

Alig egy óra alatt ítélték el a melbourne-i gázolót

Bűnösnek találta kedden az esküdtszék azt a férfit, aki tavaly januárban Melbourne-ben szándékosan járókelők közé hajtott, megölt hat embert, köztük egy csecsemőt és egy tízéves kislányt, illetve 27 embert megsebesített.

James Dimitrious Gargasoulas hatrendbeli gyilkosság vádjával állt a Victoria állambeli legfelsőbb bíróság elé. Az AAP ausztrál hírügynökség szerint az esküdtszék alig egy óra alatt hozta meg a döntést, bűnösnek nyilvánítva őt. A 28 éves férfi a per során elismerte a gyilkosságok elkövetését, de a bűnösségét nem.

Az incidens tavaly január 20-án történt a délkelet-ausztráliai nagyvárosban. A férfi lopott gépkocsival egy forgalmas belvárosi utcában a járókelők közé hajtott. A rendőrség akkoriban nem minősítette terrorcselekménynek az esetet, a férfinak ugyanis bűnözői múltja volt, és drogfogyasztás miatt érzéki csalódások gyötörték. A támadó a per során is azzal védekezett, gázolásra buzdító "jelt kapott", hogy elmenekülhessen a rendőrök elől.

Hírügynökségek ezzel összefüggésben emlékeztetnek a múlt pénteki melbourne-i incidensre, amely alig egy háztömbnyire történt a szóban forgó gázolás helyszínétől, és amelyet terrorcselekménynek nyilvánítottak a hatóságok. A város szívében egy 30 éves szomáliai születésű férfi, Hassan Khalif Shire Ali egy bevásárlóközpontnak irányította a gázpalackokkal megrakott platós terepjáróját, majd felgyújtotta a gépkocsit. Feltehetően robbantani akart, de nem sikerült, ezért kiszállt a kocsiból és több embert megkéselt, mielőtt a rendőrök lelőtték. Egy járókelő belehalt sebesüléseibe.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×