eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Berlin, 2018. júluius 4.Angela Merkel német kancellár a 2018-as szövetségi költségvetésről tartott vitán a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Az európai középpártoktól távozó szavazók nem a szélsőségekhez közelednek

Váltózóban az európai pártpaletta, legalábbis az elmúlt évek választásai erre engednek következtetni Fóris György, a Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója szerint.

Nyugat-Európában mindenhol nagyon súlyos megszorításokat kellett hozni ahhoz, hogy elkerüljék a legrosszabbat, mint Olaszországban - ahol "eleresztették" a költségvetést - vagy hogy az adott esetben milliárdos euróhiteleket vissza tudják fizetni.

Északon is voltak szigorítások, például a szociálpolitikában, a nyugdíjkorhatárban, ráadásul a rossz közérzetet az is erősíti a tudat, hogy ők finanszírozzák a "lusta délieket".

Fóris György, a Bruxinfo brüsszeli irodaigazgatója szerint ez utóbbi volt az a tényező, ami "tartósan morgolódóvá, ellenségessé tette egy idő után már mindennel szemben a közvélekedést".

Az EU-t alapító nagy országok még ma is sokkal inkább magukénak érzik a kezdeti nagy projektet, a közös piacot,

a világháború utáni fél évszázad stabilitása számukra - mint Fóris érzékelteti - összefonódott a közöséggel.

"Tetejébe a politikai elit tudta azt is, hogy ebben vannak olyan beépített mechanizmusok, a kölcsönös függőség, a szolidaritás megosztásának bizonyos foka, ami szinte kizárja azt, hogy oly mértékig eszkalálódjanak, hogy az a különböző nemzetállamok között háborús helyzetekhez vezessenek" - tette hozzá, vagyis

békegarancia van.

A "brüsszeli bürokraták fontoskodását" persze a régiek sem szeretik.

Az viszont, hogy a jóléti északi, nyugati országokban kezdtek elutasítóak lenni a középpártokkal szemben, nem hozta magával a szélsőséges, mindent tagadó pártok túlzott előretörését, legalább is az elmúlt másfél év választásai Fóris számára ezt mutatják.

"Mindenki félt a holland választásoktól, hogy majd a Szabadságpárt előretör, mindenki félt, hogy Franciaországban Le Pen Nemzeti Frontja akár még győztes pozícióba is kerülhet. Németországban az AfD áttörésétől tartottak,

és nélküle lehetetlen lesz majd kormányozni. A negatív gondolatokat hordozó előrejelzések aztán nem jöttek be" - foglalta össze Fóris, aki szerint az elmúlt hetek választásai (Bajorország, Luxemburg, Belgium) is megerősítették ezt a helyzetet;

a lemorzsolódó szavazók a szélsőségesek helyett inkább a zöldek felé fordultak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×