eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

Vádat emeltek orosz katonai hírszerzők ellen

Az orosz katonai hírszerzés (GRU) 12 tisztje ellen emelt vádat egy amerikai vádesküdtszék a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt beavatkozásuk miatt.

A vádirat szerint betörtek a Demokrata Nemzeti Bizottság (DNC) és Hillary Clinton demokrata elnökjelölt számítógépes rendszereibe, hogy a választási folyamatba történő "beavatkozási szándékkal" információkat lopjanak, majd azokat más platformokon keresztül nyilvánosságra hozzák.

A vádemelés a Robert Mueller különleges ügyész vezette bizottság vizsgálatainak a legújabb fejleménye. A bizottság arra a kérdésre keresi a választ, hogy Donald Trump elnök kampánystábja összejátszott-e Oroszországgal.

A vádiratot Rod Rosenstein amerikai főügyészhelyettes ismertette sajtótájékoztatóján. Az irat szerint a 12 orosz hírszerző 2016 márciusában kezdte meg tevékenységét. Betörtek számos demokrata e-mail-fiókba, de a szavazók adatainak ellopása céljából hackertámadást indítottak állami választási bizottságok, minisztériumok, valamint adminisztrációs szoftvereket szolgáltató vállalatok számítógépei ellen is.

Rosenstein közölte: a vádlottak nyomon követték a feltört számítógépek tevékenységét, százával helyeztek el kártevő kódokat tartalmazó fájlokat, továbbá e-maileket és egyéb dokumentumokat tulajdonítottak el.

Az oroszok a demokrata választási bizottság gépein kifejezetten a "Hillary", a "Cruz", a "Trump" és a "Bengázi vizsgálatok" kulcsszavakra kerestek rá.

Rosenstein szerint a vádlottak kitalált személyekhez tartozó honlapokat hoztak létre, mint például a Guccifer 2.0, s ezeken keresztül hoztak nyilvánosságra több száz bizalmas dokumentumot és e-mailt az elnökválasztási folyamat során.

A főügyészhelyettes hangsúlyozta, hogy a vádiratban nem állítják azt, hogy az oroszok tevékenysége megváltoztatta volna a szavazatszámlálás eredményét, hatást gyakorolt volna magára a választásra, vagy hogy Trump kampánycsapatának köze lett volna a hackertámadásokhoz. A dokumentum arról sem értekezik, hogy amerikai állampolgárok tudatosan tartották volna a kapcsolatot az orosz hírszerzési tisztekkel.

A Mueller-nyomozás keretében eddig 20 személy és 3 cég ellen emeltek vádat, köztük Paul Manafort, Trump volt kampányfőnöke ellen.

Az orosz tiszteket név szerint is azonosította Rosenstein. A BBC brit műsorszóró megjegyezte, hogy az orosz vádlottak nincsenek amerikai őrizetben, és vélhetően legfeljebb távollétükben születik ügyükben ítélet. Jóllehet, a vádemelés célja feltehetően nem is az orosz tisztek megbüntetése, hanem az állítólagos beavatkozás bizonyítása.

"Hogy milyen hatást gyakoroltak, vagy a bűncselekmény bizonyításától függetlenül mi volt az indítékuk, találgatás kérdése. Ez nem a mi feladatunk" - szögezte le Rosenstein

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×