Törökország a hétfőn életbe lépett elnöki rendszer keretében még nagyobb lépéseket tesz majd annak érdekében, hogy a világ 10 legnagyobb gazdasága közé kerüljön - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Ankarában az államfői eskütételét követő ünnepségen, az elnöki palota előtt tartott beszédében.

A nagyszabású szertartáson számos ország állam- és kormányfője részt vett, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. A ceremóniára a külföldi politikusokon kívül több ezer meghívott érkezett az ország minden részéből.

Erdogan felszólalásában kifejtette: Törökország már az elmúlt időszakban is grandiózus terveket valósított meg, de

a jövőben még nagyobb projektekre készül.

A török államfő egyúttal megfogadta: azon fog dolgozni, hogy nemcsak azok számára, akik a június 24-ei elnökválasztáson rá szavaztak, hanem Törökország mind a 81 milliós népessége számára méltó államfő legyen. Hozzátette: a végrehajtó elnöki rendszer a 95 éves Török Köztársaság "megkoronázása" lesz.

Leszögezte, hogy

a parlamentáris kormányforma eltörlésével Törökország maga mögött hagyja azt a berendezkedést, amelyért a politikai, társadalmi és gazdasági káoszokon keresztül a múltban súlyos árat kellett fizetnie.

Nyomatékosította: az új időszakban Törökország a demokráciától kezdve az alapvető jogokon keresztül a szabadságjogokig, a védelmi iparon át egészen a határok biztonságáig minden területen fejlődni és erősödni fog.

Erdogan beszédében bejelentette azt is, hogy az első kabinetülésre pénteken kerül sor.

A végrehajtói elnöki rendszerről

Törökországban az elnöki rendszer bevezetése nem új elképzelés, Erdogan az elgondolást már 1994 és 1998 között, isztambuli főpolgármestersége idején felvetette. Miután 2003-tól több mint egy évtizeden át a konzervatív-iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elnökeként az ország miniszterelnöke is volt, a nép 2014. augusztus 16-án, a köztársaság történetében először közvetlenül államfővé választotta. Erdogan ezt követően egyre többször sürgette az elnöki rendszer bevezetését az ország stabilitására hivatkozva. Az alkotmánymódosításról végül tavaly áprilisban 51,4 százalékos többséggel népszavazáson döntöttek a törökök.

A változtatás életbe lépését a soron következő államfő- és parlamenti választáshoz kötötték, amelyet idén június 24-én tartottak meg és amelyet Erdogan csaknem 52,6 százalékkal megnyert.

Az elnöki rendszerben a mindenkori államfő jogkörei kiszélesülnek:

• ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket,
• egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé,
• maguk a minisztériumok is az államfői hivatalhoz tartoznak,
• az államfő választhatja ki a kormányzati testületek közül a bírák és ügyészek tanácsának több tagját,
• az elnök hatáskörébe kerül a rendkívüli állapot bevezetése, feloldása és meghosszabbítása.

A parlament ugyanakkor továbbra is kidolgozhat, módosíthat és visszavonhat törvényeket, valamint ellenőrizheti az államfő intézkedéseit.

A törvényhozás a változtatásnak köszönhetően nem kizárólag hazaárulás miatt kezdeményezhet büntetőeljárást az államfő ellen.

A köztársasági elnök ugyanakkor visszaküldheti a parlamentnek az egyes jogszabályokat, továbbá törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki, de csak olyan területeken, amelyeket a törvény nem szabályoz egyértelműen.

Az alkotmánymódosítás révén az államfő párttag lehet, míg hagyományosan semleges közszereplőként kellett tevékenykednie.

Ezt tavaly májusban Erdogan már valóra is váltotta azzal, hogy közel három év után ismét a kormánypárt tagja, majd elnöke lett. Az államfő költségvetési tervet is készíthet, bár azt a törvényhozás fogadja el. Az alaptörvény változásával 550-ről 600 fősre bővült a parlament és a választhatóság alsó korhatárát 18 évre szállították le.

Az államfőt a nép közvetlenül választja, legfeljebb kétszer 5 évre, de ha a második ciklus ideje alatt előrehozott választásokat tartanának, az államfő harmadszor is megválasztható.

Díszes ünnepségen tett esküt Erdogan

Az eskütétel után az államfő felkereste Ankara szívében Mustafa Kemal Atatürknek, a Török Köztársaság megalapítójának a mauzóleumát, majd az államfői palotában, ünnepélyes szertartás keretében kezdte meg elnöki munkáját. A nagyszabású ceremónián mások mellett több tucat ország államfője, valamint kormányfője is részt vett. Erdogan lovas díszkísérettel, illetve indulószó közepette érkezett a helyszínre, ahol 101 ágyúlövés köszöntötte.

A rendezvényen ott volt mások mellett Rumen Radev bolgár, Gjorge Ivanov macedón, Hashim Thaci koszovói, valamint Aleksandar Vucic szerb elnök, továbbá Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja, illetve Nicolás Maduro venezuelai elnök is. A kormányfők közül jelen volt Orbán Viktor magyar, Dmitrij Medvegyev orosz, valamint Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök is.

A fogadást követően Erdogan vacsorán látta vendégül a külföldi politikusokat.

A ceremóniára összesen mintegy 10 ezer embert vártak,

köztük tanárokat, tűzoltókat, falusi polgármestereket, bányászokat és fogorvosokat is szerte Törökországból.

A rendezvény alkalmából a központi bank pénzverdéje különleges egylírás emlékérmét is kibocsátott, és a különleges nap emlékét egy különleges bélyeg is megörökíti majd.

Több vezető ellenzéki politikus kérte a ceremónia lemondását, illetve elhalasztását az előző napi súlyos vasúti szerencsétlenségre és a "nemzeti gyászra" hivatkozva. Vasárnap délután az északnyugat-törökországi Tekirdag tartomány Corlu körzetében kisiklott egy Isztambulba tartó személyvonat, az incidensben 24 ember meghalt és több mint 300-an megsérültek.