Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 8. vasárnap Zsombor
Trebes, 2018. március 23.A francia Országos Csendőrségi Beavatkozási Csoport (GIGN) egyik tagja (k) a Super U szupermarket épületénél a dél-franciaországi Carcassonne-tól keletre fekvő Trebes településen, ahol legkevesebb két ember életét vesztette, amikor 2018. március 23-án egy fegyveres túszokat ejtett az üzletben. A rendőrök lelőtték a túszejtőt, aki azt állította, hogy az Iszlám Állam (IA) terrorszervezethez tartozik. (MTI/EPA/Sebastian Nogier)
Nyitókép: SEBASTIAN NOGIER

Üzent a túlélőknek a párizsi merénylő

Salah Abdeslám nem bánta meg a 130 halálos áldozatot követelő, 2015-ös párizsi merényletsorozat elkövetését.

Először beszélt vizsgálóbírók előtt a 2015-ös párizsi merényletsorozatról a terrorkommandó egyetlen túlélője, Salah Abdeslam. Nem akart ügyvédet, azt mondta Allahra bízza magát. Sajtóbeszámolók szerint Abdeslam azt mondta, hogy a muzulmánok csak védekeznek.

"Nem azért támadunk rátok, mert sertést esztek, bort isztok vagy zenét hallgattok, hanem a muzulmánok védekeznek azokkal szemben, akik őket támadják."

Az áldozatok hozzátartozóinak és a túlélőknek is üzent a férfi: "tegyék félre a haragjukat és gondolkodjanak el néhány pillanatig azon, hogy kizárólag a vezetőik tévedései miatt szenvednek".

Salah Abdeslam egy órát töltött a vizsgálóbírók irodájában alig egy héttel azután, hogy vakbélgyulladás miatt egy rövid ideig kórházban ápolták.

Eddig ötször hallgatták ki, de nem beszélt

A belga rendőrség 2016 márciusában, négy hónapi bujkálást követően fogta el Brüsszelben a 28 éves marokkói származású, Brüsszelben született, de francia állampolgárságú férfit, aki ellen egy hónappal később emeltek vádat Franciaországban.

Salah Abdeslam az első öt kihallgatásán 2017 novemberig teljes hallgatásba burkolózott, majd a hatodik alkalommal idén március 9-én megszólalt, és egy szembesítés során a bújtatásával meggyanúsított egyik társa védelmében vallott.

Hogyan élte túl?

Salah Abdeslam elfogása után azt mondta a belga rendőröknek, hogy azért élte túl a párizsi merényletsorozatot, mert az utolsó pillanatban meggondolta magát, úgy döntött, hogy nem robbantja fel magát.

A nyomozás egyik sötét foltja éppen az volt, hogy Salah Abdeslam hogyan és miért élte túl a merényleteket, mi volt a pontos szerepe. Egy szakértői vélemény szerint a robbanóöve, amelyet Párizs egyik déli elővárosában, Montrouge-ban egy szemetesbe dobott, nem működött, de az nem volt megállapítható, hogy a férfi egyáltalán megpróbálta-e működésbe hozni azt vagy sem.

Egy utóbb megtalált levél szerint viszont Abdeslam meg akart halni, megpróbálta működésbe hozni a robbanóövet.

A szervezésben is részt vett

Abdeslam bérelt a saját nevére és a saját bankkártyáját használva lakásokat Párizsban a merénylőknek, és szintén ő bérelt kettőt abból a három autóból, amelyekkel a terroristák a támadások helyszíneire érkeztek.

Az is bizonyított, hogy Párizsban volt november 13-án, a Stade de France nemzeti stadionnál felrobbant három öngyilkos merénylőt ő szállította a helyszínre. Azzal is gyanúsítják a férfit, hogy a Szíriából és Irakból a menekültek közé vegyülve visszatérő európai dzsihadisták többségét ő szállította Európa különböző városaiból, többek között Budapestről Brüsszelbe, ő maga viszont soha nem járt az iszlamista harcok területein.

Címlapról ajánljuk
A krakkói lövöldöző először a szüleit és a testvérét gyilkolta meg

A krakkói lövöldöző először a szüleit és a testvérét gyilkolta meg

A lengyel rendőrség megerősítette, hogy a krakkói lövöldöző szüleit és testvérét találták holtan az elkövető otthonában.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Mi lehet a NER-es cégek jövője: bedöntés vagy átvétel?

Mi lehet a NER-es cégek jövője: bedöntés vagy átvétel?

A politikai kapcsolatok révén megerősödött vállalatok sorsáról nem lehet egységesen dönteni. A korábbi jogsértések feltárása, a közvagyon visszaszerzése és a működő gazdasági kapacitások megőrzése nem feltétlenül egymást kizáró célok, de azt látni kell, hogy a NER-es cégvagyon jelentős része nem visszaszerezhető, mert egyszerűen elolvad. A kérdés az, hogy mi legyen a többivel, és annak kezelésében milyen társadalmi célokat preferáljon a kormány: a vagyon visszaszerzését, vagy a cégek további működését? Fontos társadalmi érdek, hogy a vagyon, speciális eszköztár, tudás, tapasztalat egyben maradjon. Ez olyan, mint a fa, nem lehet 10 éveset ültetni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×