Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 8. vasárnap Zsombor

Húsz év börtönre ítélték Salah Abdeslamot

Terrorista gyilkossági kísérlet vádjában bűnösnek találta és 20 év börtönre ítélte Salah Abdeslamot és társát, Soufien Ayarit hétfőn az illetékes brüsszeli bíróság.

A hatóságok szerint Abdeslam volt a főszervezője a 2015. november 13-i párizsi terrortámadásoknak, Belgiumban azonban most egy másik ügyben, gyilkossági kísérlet és tiltott fegyvertartás miatt kellett bíróság elé állnia.

A rendőrség 2016. március 18-án, négy nappal a brüsszeli robbantások előtt házkutatást tartott a belga fővárosban egy lakásban, amely - mint kiderült - a párizsi merényletek óta szökésben lévő Abdeslam búvóhelyéül szolgált. A művelet során tüzet nyitottak a rendőrökre, akik a lakásban lévő három férfi közül egyet agyonlőttek, a két másiknak viszont sikerült elmenekülnie. A lövöldözésben négy rendőr megsebesült, a szökevényeket nem sokkal később elfogták.

Abdeslam ügyvédje eljárási hibákra hivatkozva védence felmentését kérte a büntetőperben, de beadványát a törvényszék végül elutasította. Sven Mary emellett azzal érvelt, hogy nincs olyan eleme a történteknek, amely terrorcselekményre utalna, mindössze spontán menekülési kísérletről volt szó.

Az ügyben eljáró bíróság azonban nem így látta, és a kiszabható maximális büntetéssel sújtotta Abdeslamot és Ayarit. "Nincs kétség a radikalizmusukat illetően" - írták a verdiktben.

Maryse Alie, a rendőrség jogi képviselője elégedettségének adott hangot a bírói döntéssel kapcsolatban.

Az ítélethirdetésen a vádlottak egyike sem vett részt. A bűnösségüket viszont korábban mindketten tagadták, mondván, hogy harmadik társuk, a helyszínen agyonlőtt Mohamed Belkaid támadt rá egyedül a kiérkező rendőrökre.

Ennek kapcsán Sven Mary kiemelte, nem állapítható meg biztosan, hogy ügyfele is lőtt-e, és ilyen kétség esetén az ártatlanság vélelmének kellene felülkerekednie.

Az elítélteknek egy hónapjuk van fellebbezni. Mary azt mondta, ügyfele egyelőre nem döntötte el, hogy élni fog-e a lehetőséggel.

Az ülés idejére megszigorították a biztonsági intézkedéseket, a brüsszeli igazságügyi palota környékére rendőröket és katonákat vezényeltek ki.

A marokkói származású, francia állampolgár Salah Abdeslamnak Franciaországban is bíróság elé kell majd állnia a 2015-ös párizsi terrortámadások miatt, amelyekben 130 ember halt meg. A tettesek közül többen is Brüsszelben éltek korábban. A támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet jelentkezett.

Sven Mary arról számolt be, hogy a franciaországi büntetőper "élvez elsőbbséget", s valószínűleg az ottani, várhatóan jövő évben megszülető ítélethez fogják majd hozzáadni ezt a büntetést. Amennyiben Belgium esetleg a férfi kiadatását fogja kérni, akkor arra kizárólag a franciaországi büntetése letöltése után kerülhet sor.

Címlapról ajánljuk
A krakkói lövöldöző először a szüleit és a testvérét gyilkolta meg

A krakkói lövöldöző először a szüleit és a testvérét gyilkolta meg

A lengyel rendőrség megerősítette, hogy a krakkói lövöldöző szüleit és testvérét találták holtan az elkövető otthonában.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Mi lehet a NER-es cégek jövője: bedöntés vagy átvétel?

Mi lehet a NER-es cégek jövője: bedöntés vagy átvétel?

A politikai kapcsolatok révén megerősödött vállalatok sorsáról nem lehet egységesen dönteni. A korábbi jogsértések feltárása, a közvagyon visszaszerzése és a működő gazdasági kapacitások megőrzése nem feltétlenül egymást kizáró célok, de azt látni kell, hogy a NER-es cégvagyon jelentős része nem visszaszerezhető, mert egyszerűen elolvad. A kérdés az, hogy mi legyen a többivel, és annak kezelésében milyen társadalmi célokat preferáljon a kormány: a vagyon visszaszerzését, vagy a cégek további működését? Fontos társadalmi érdek, hogy a vagyon, speciális eszköztár, tudás, tapasztalat egyben maradjon. Ez olyan, mint a fa, nem lehet 10 éveset ültetni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×