Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
(Fotó: Wikipédia / Alexey Komarov)
Nyitókép: Wikipédia / Alexey Komarov

Fél évre lezárták a Fülöp-szigetek első számú üdülőparadicsomát

Túlszennyeződés miatt fél évre lezárták a turisták elől a Fülöp-szigetek első számú üdülőparadicsomát, a Boracay-szigetet.

Csütörtöktől nem engednek be turistákat a Manilától 315 kilométerre délre fekvő szigetre, a látogatási tilalom betartására 600 rendőr ügyel.

A "vesztegzár" fél éve alatt kitakarítják a finom, hófehér homokjáról és a kristálytiszta vizéről híres szigetet, kiküszöbölik a hiányosságokat, amelyek a súlyos elszennyeződést okozták.

A zárlatot személyesen Rodrigo Duterte, az ország elnöke rendelte el, aki megállapította, hogy a túlfejlesztés hatására a turisták körében népszerű sziget kezdett "pöcegödörré" válni.

Boracayt a Condé Nast Traveler utazási magazin tavaly a világ legszebb szigetévé választotta.

Az itt működő szállodák, éttermek és egyéb vendéglátóhelyek azonban évek óta a tengerbe ürítik szennyvizüket, beleértve a fekáliát is.

A 10 négyzetkilométeres üdülőszigeten mintegy 40 ezren laknak, akiknek nagy többsége az idegenforgalomból él. Kártalanításukra a kormány közel 10 milliárd forintnak megfelelő összeget különített el, de egyelőre nem tudni, hogy a pénzt miként osztják el.

A zárlat első napján, csütörtökön munkások elkezdték szétverni a betonfalakat és egyéb építményeket a sziget főútjának kiszélesítésére, és a vendéglátóhelyek is bontóbrigádokat küldtek a fő strandot körbezáró illegális építmények lerombolására.

A környezetvédelmi hatóságok bezárással fenyegették meg azokat a szállodákat és éttermeket, amelyek nem az előírásoknak megfelelően oldják meg a szennyvíz-elvezetést.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×