A bevándorlási szigorítások és a Svéd Demokraták előretörése árnyékában tartanak parlamenti választást Svédországban. A economx.hu értékelése szerint a baloldali és a jobboldali blokk közötti szoros küzdelem mellett

a radikális gyökerű Svéd Demokraták (SD) esetleges kormányzati szerepvállalása jelenti a fő tétet.

A párt a felmérések szerint 20 százalék körüli támogatottsággal bír, a Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson miniszterelnök pedig győzelem esetén miniszteri tárcákat adna a formációnak.

A 2022 óta hivatalban lévő jobboldali kormány az elmúlt években jelentősen szigorította a bevándorlási és jóléti szabályozást, növelte a kiutasítások számát, miközben

a menedékkérők száma negyvenéves mélypontra esett.

A bűnözés elleni határozottabb fellépés hatására a halálos lövöldözések száma csökkent, a szervezett bűnözés jelenléte ugyanakkor továbbra is jelentős kihívást jelent. A szigorodó migrációs diskurzus a szociáldemokraták által vezetett baloldal stratégiájára is hatással volt, amely szintén határozottabb álláspontot foglalt el a közbiztonsági kérdésekben.

A kormányzat pénzügyi ösztönzőkkel is próbálja elősegíteni a bevándorlók önkéntes távozását, a felajánlott legfeljebb 350 ezer svéd koronás támogatást azonban 2026-ban mindössze 171 ember vette igénybe.

Legutolsó felmérések

A választási felmérések alapján a Magdalena Andersson vezette baloldali blokk 50,8 százalékkal kismértékben vezet a 47,6 százalékon álló jobboldallal szemben, ám a baloldalon belüli koalíciós nézeteltérések nehezíthetik a kormányalakítást.

A megfigyelők szerint azonban Magdalena Andersson, a Szociáldemokrata Párt vezetője jó eséllyel miniszterelnök lehet.

A mostani helyzet

A legutóbbi, 2022. szeptember 11-én tartott parlamenti választáson a kormányzó Szociáldemokrata Párt elvesztette abszolút többségét a törvényhozásban, a 349 tagú parlamentben 107 mandátumot szerzett meg. A Svéd Demokraták 73, a Mérsékelt Párt 68, a Baloldali Párt és a Centrum Párt 24-24, a Kereszténydemokraták 19, a Zöld Párt 18, a Liberálisok párt 16 képviselői helyhez jutott.

A védelmi politika és a NATO-tagság megítélésében széles körű konszenzus uralkodik a pártok között, a gazdasági viták pedig elsősorban az állami források felhasználására és az adózásra korlátozódnak, miközben az euró bevezetése továbbra sem szerepel a politikai napirenden.

Amit tudni érdemes Svádországról

A Skandináv-félsziget keleti felén található Svéd Királyság területe 450 295 négyzetkilométer, a 10,6 milliós lakosság túlnyomó többsége svéd, a kisebbségek közül a finn és az őslakos számi (lapp) a jelentősebb, ezenkívül külföldi születésű és első generációs bevándorlók élnek itt.

A népesség többsége, 57,4 százaléka keresztény. Fővárosa az 1,6 milliós Stockholm. Hivatalos nyelv a svéd, mellette kisebbségi nyelvként elismert a finn, a meänkieli finn, a számi, a romani és a jiddis, a hivatalos fizetési eszköz a svéd korona.

Gazdasági mutatók: 2025-ben a gazdasági növekedés 1,5 százalékos, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 75 528 dollár, az infláció 0,7 százalékos, a munkanélküliség 8,7 százalékos volt.

Történelem: A 16-17. században európai katonai nagyhatalomnak számító Svédország a 18. század elején vereséget szenvedett az oroszoktól, külbirtokainak nagy részét elvesztette. 1809 óta alkotmányos monarchia. 1810-ben Jean Bernadotte francia marsallt, Napóleon főtisztjét választották trónörökössé, akit XIV. Károly János néven 1818-ban koronáztak királlyá. Ő alapította a máig uralkodó Bernadotte-házat. A napóleoni háborúk befejeztével Dánia lemondott Norvégiáról Svédország javára, a két ország 1814 és 1905 között perszonáluniót alkotott. Az ország 1814 óta gyakorlatilag nem viselt háborút, mindkét világháborúban semleges maradt. A hagyományos svéd semlegességi politikában 2022 májusában történt változás, miután Finnországgal együtt benyújtották hivatalos NATO-csatlakozási kérelmüket, és az ország 2024. március 7-én a NATO tagállama lett. Svédország 1995 óta az Európai Unió tagja.

Államszervezet: Az 1975-ben elfogadott, többször módosított alkotmány értelmében az államfő a Bernadotte-dinasztiából származó XVI. Károly Gusztáv király, aki 1973-ban lépett trónra. Az uralkodói tisztség pusztán tiszteletbeli, a végrehajtó hatalom a parlamentnek (Riksdag) felelős kormányé. Az egykamarás Riksdag 349 tagját négy évre választják, az országban három évnél régebben lakó külföldiek a helyi választásokon voksolhatnak. A végrehajtó hatalom feje a király által kinevezett miniszterelnök, a tisztséget 2022. október 17. óta Ulf Kristersson, a Mérsékelt Párt vezetője tölti be.