Infostart.hu
eur:
385.46
usd:
331.93
bux:
122026.59
2026. január 16. péntek Gusztáv
Washington, 2018. április 17.A Washington Post által közreadott képen a lap munkatársai ünnepelnek a szerkesztőségében 2018. április 16-án, miután a The New York Times-szal közösen elnyerték a Pulitzer-díjat  a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozást vizsgáló különleges bizottság és annak vezetője, Robert Mueller munkájáról szóló riportokért. (MTI/EPA/The Washington Post/Jahi Chikwendiu)
Nyitókép: Jahi Chikwendiu

Pulitzer-díj jár a Weinstein-sztoriért

Pulitzer-díjat kaptak a The New York Times és a The New Yorker újságírói a Weinstein-sztoriért.

Pulitzer-díjat kaptak a The New York Times és a The New Yorker lapok újságírói a Weinstein-sztoriért, amelyben leleplezték Harvey Weinstein, hollywoodi producer szexuális visszaéléseit, és ezzel mozgalmat indítottak el.

A The New York Times című napilap két munkatársa, Jodi Kantor és Megan Twohey a The New Yorker magazin munkatársával, Ronan Farrow-val megosztva kapta a díjat az indoklás szerint a közjó szolgálatáért. Oknyomozó riportjaikban feltárták a Hollywood egyik legbefolyásosabb producerét érintő vádakat, amelyeket Weinstein eleinte tagadott, később azonban részben elismert. A riportsorozat nyomán egymás után derült fény korábban elhallgatott szexuális zaklatási botrányokra, és nemcsak Hollywoodban, hanem például a Szilícium-völgyben, az amerikai gazdasági és művészeti élet sok területén, és politikusok körében. A riportoknak köszönhetően MeToo néven mozgalom is indult a szexuális zaklatások ellen, először az Egyesült Államokban, majd más országokban.

New York, 2018. április 17.
A The New York Times által közreadott képen Jodi Kantor (b3), Megan Twohey (b4), Rebecca Corbett (k) és Cara Buckley (j3), a lap ünnepelnek a szerkesztőségében 2018. április 16-án, miután a The New Yorkerrel közösen elnyerték a Pulitzer-díjat a Weinstein-sztoriért, amelyben leleplezték Harvey Weinstein hollywoodi producer szexuális visszaéléseit, és ezzel mozgalmat indítottak el. A The New York Times a Washington Posttal közösen is elnyerte a Pulitzer-díjat a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozást vizsgáló különleges bizottság és annak vezetője, Robert Mueller munkájáról szóló riportokért. (MTI/EPA/The New York Times/Hiroko Masuike)
A The New York Times által közreadott képen Jodi Kantor (b3), Megan Twohey (b4), Rebecca Corbett (k) és Cara Buckley (j3), a lap ünnepelnek a szerkesztőségében 2018. április 16-án, miután a The New Yorkerrel közösen elnyerték a Pulitzer-díjat a Weinstein-sztoriért, amelyben leleplezték Harvey Weinstein hollywoodi producer szexuális visszaéléseit, és ezzel mozgalmat indítottak el.

A The New York Times munkáját másik Pulitzer-díjjal is elismerték, ezt a díjat vetélytársával, a The Washington Posttal közösen nyerte el a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozást vizsgáló különleges bizottság és annak vezetője, Robert Mueller munkájáról szóló riportokért.

Az újságírás összesen 14 kategóriájában osztottak ki díjat, köztük például az alabamai John Archibaldot a déli szövetségi állam korrupt politikusairól írt kommentárjáért, Andie Dominickot, a The Des Moines Register című lap munkatársát a vezércikkéért, amelyben arról írt, hogyan érinti az iowai szegényeket az éppen őket segíteni hivatott Medicaid egészségügyi program privatizálása. A sajtófotó kategóriában díjat kapott a The Dail Progress című, Charlottesville-i lap fotósa, Ryan Kelly, aki a tavaly nyáron kirobbant zavargásokat örökítette meg drámai fotókon.

Pulitzer-díjat kaptak az irodalmi és a zenei élet alkotói is, a zenei Pulitzert az idén Kendrick Lamar rappernek ítélték.

A Pulitzer-díjat az 1847-ben Makón született, majd Missouriban letelepedett újságíró és lapkiadó Pulitzer József emlékére a New York-i Columbia Egyetem alapította. Pulitzer az egyetemre kétmillió dollárt hagyott. Máig a legrangosabb amerikai újságíródíj.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×