eur:
411.14
usd:
392.48
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília

Ezek az országok szerepelnek az Európai Bizottság feketelistáján

Összesen 17 ország szerepel az Európai Bizottság feketelistáján, amely azon államokat tartalmazza, amelyek nem voltak együttműködőek adózási kérdésekben. A szakértők kritikával fogadták a listát, amely szankciók hiányában kétséges, hogy meghozza a kívánt eredményt.

Többek között Dél-Korea, az Egyesült Arab Emírségek, Panama és Tunézia is szerepel a 17 ország között, amelyek felkerültek az Európai Bizottság feketelistájára. A Bizottság 2017. december 5-én hozta nyilvánosságra a listát azon országokról, amelyeket adózási kérdésekben nem ítélt együttműködőnek az Európai Unió (EU) által állított irányelvek megvalósításához.

Az EU évek óta törekszik az adóelkerülés visszaszorítására és ennek eszközeként kezdték el kidolgozni a listát, melynek célja, hogy szankcionálja azokat az országokat, amelyek nem lépnek fel kellő hatékonysággal az adóelkerülés ellen, illetve ösztönzik azt.

A Bizottság előzetes szempontrendszere magában foglalta az Európai Unió adott országokkal ápolt gazdasági kapcsolatainak szintjét, az országok pénzügyi stabilitását, a korrupció mértékét és működésük átláthatóságát. Ezen szempontok alapján 2016 szeptemberében már publikáltak egy előzetes táblázatot, melyben 92 országot, például több tagállamot és az USA-t is felsorolták esélyesként a feketelistán való szereplésre.

A további kiválasztásnál a fő hangsúlyt három kritériumra fektették: az adott országokban elvárt valós gazdasági tartalomra, a fair adózásra való hajlandóságra (azaz, hogy ne adjanak kézenfekvő lehetőséget offshore struktúrák megvalósítására), valamint arra, hogy az országok ígéretet tegyenek az OECD adóalap erózió és nyereségátcsoportosítás elleni akciótervének több pontjának implementációjára.

A feketelistán szereplő országok egy évnyi egyeztetés után sem voltak hajlandóak az EU által elvárt együttműködésre, vagy az együttműködési ígéret megtételére, így felkerültek a listára. További 44 országot a szürke zónába soroltak, miután jelezték együttműködési szándékukat.

A feketelistán szereplő országokban adóügyi illetőséggel (tényleges ügyvezetéssel) bíró vállalkozások ellen eredetileg komoly szankciókat kívántak bevezetni, így például az Európai Beruházási Bank (EBB) semmilyen üzleti kapcsolatot nem tartott volna fenn velük, az ezen országokból számlázott költségeket nem lehetett volna levonni, szigorították volna az ellenőrzött külföldi társaságok szabályait, külön forrásadókat vetettek volna ki és nem adtak volna lehetőséget a társaságok részesedéseinek bejelentésére. Sok tagország érvelt azonban amellett, hogy a listán való szereplés miatti gazdasági hátrányok éppen elég nagyok az érintett országok számára, így az Európai Bizottság végül elállt a szankciók végrehajtásától.

„Érdemes megfigyelni, hogy a nyilvánosságra hozott lista jórészt csak kisebb GDP-vel rendelkező országokat tartalmaz, amely miatt számos szakértő erősen kritizálta azt. Ennek tudatában és a szankciók elvetésének okán vitatható, hogy a feketelista valóban sikeres eszköze lesz-e az Európai Unió adóelkerülés elleni harcának” – mutatott rá Póczak Ferenc, a Deloitte adó- és jogi osztályának igazgatója és nemzetközi adócsoportjának vezetője.

A feketelistán szereplő országok: Amerikai Szamoa, Bahrein, Barbados, Dél-Korea, Egyesült Arab Emírségek, Grenada, Guam, Makaó, Mongólia, Namíbia, Marshall-szigetek, Palau, Panama, Saint Lucia, Szamoa, Trinidad és Tobago, Tunézia.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Már lassul a magyar bérrobbanás, és pillanatokon belül vége szakad

Már lassul a magyar bérrobbanás, és pillanatokon belül vége szakad

Szeptemberben is érdemben nőttek a bérek Magyarországon a KSH friss adatai szerint, bár az emelkedés mértéke kissé lassult az előző hónapokhoz képest. Az alacsony infláció miatt azonban a keresetek reálértéke kifejezetten gyorsan emelkedik. Az már biztos, hogy a bérek vásárlóerejének növekedése olyan gyors lesz idén (éves átlagban), amilyet csak néhányszor lehetett látni az elmúlt évtizedekben. Jövőre azonban már az ideinél jóval kisebb mértékben nőhetnek a bérek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×