Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróság jogerősen 25 év szabadságvesztésre ítélte Jadranko Prlicet, az 1993-ban egyoldalúan kikiáltott Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság "kormányfőjét". Bruno Stojicot, Slobodan Praljakot és Milivoj Petkovicot 20-20 év, a másik két vádlottat 16, illetve 10 év börtönnel sújtották.

Az NT egyes pontokban elfogadta ugyan a védelem érvelését, de hangsúlyozta, hogy ennek dacára mind a hat vádlott bűnös "számos nagyon súlyos" bűncselekményben, amelyeket az 1990-es évek elején boszniai muzulmánok ellen követtek el tömegesen. A vádiratban gyilkosság, deportálás, üldözés, nemi erőszak és kínzás is szerepelt.

A törvényszék emellett megállapította Horvátország akkori vezetőinek felelősségét is a csoport által elkövetett bűncselekményekben.

Az ülés közel három órára félbeszakadt, miután a rá kiszabott másodfokú ítélet felolvasása közben Slobodan Praljak azt kiáltotta, hogy "nem vagyok háborús bűnös, elutasítom a vádakat", és kiivott egy, állítása szerint "mérget" tartalmazó üveget.

A bíróság később közleményt adott ki, megerősítve azokat az értesüléseket, amelyek szerint belehalt a mérgezésbe a nyugalmazott tábornok. Mint írták, az ülés berekesztését követően azonnali orvosi ellátásban részesítették a 72 éves férfit, akit ezután egy közeli kórházba szállítottak, de már nem sikerült megmenteni.

A holland rendőrség "bűnügyi helyszínné" nyilvánította az üléstermet, az ítélethirdetést ezért egy másik tárgyalóban kellett folytatni. Az NT elnöklő bírája, Carmel Agius arról számolt be, hogy a hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben.

Helyszíni beszámolók szerint egyelőre nem sikerült megállapítani, milyen folyadékot tartalmazott az üveg.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő elégedetlenségének adott hangot az ítélet miatt, amely szerinte "mély morális igazságtalanságot" mutat a hat volt vezetővel és a horvát néppel szemben is. Kijelentette, országa segítséget nyújtott Bosznia-Hercegovinának a háborúban, a horvát hadsereg útját állta Bihac szerb megszállásának, és ezzel megakadályozott "egy újabb srebrenicai mészárlást".

Plenkovic hozzátette, hogy a horvát haderő a boszniai hadsereggel együtt felszabadította Bosznia nagy részét, és véget vetett a háborúnak az országban. Kiemelte: Horvátország több százezer menekültet fogadott be Boszniából, és "a horvátok nélkül ma nem létezne független Bosznia-Hercegovina".

A miniszterelnök emellett részvétét fejezte ki Praljak hozzátartozóinak, ahogyan a Nemzetközi Törvényszék is.

A történtek miatt Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök megszakította hivatalos izlandi útját, a zágrábi parlament pedig felfüggesztette plenáris ülését.

Jasmin Meskovic, a boszniai fogvatartottak szövetségének elnöke úgy nyilatkozott: sokkolták az események, a bűncselekmények áldozatait tömörítő csoport ugyanis senkinek, Praljaknak sem kíván semmi rosszat. "Annak ellenére, hogy bebizonyosodott a bűnössége, nem kívánunk neki rosszat" - mondta.

Slobodan Praljak 1945. január 2-án született a boszniai Capljinaban. A délszláv háborúig színházi rendezőként dolgozott, illetve több filmet is rendezett. 1991-ben önként csatlakozott a horvát fegyveres erőkhöz és vezérőrnagyi rangot szerzett, 1993-ban a boszniai horvát védelmi tanács (HVO) vezérkari főnökévé választották.

A per 2006-ban kezdődött, két évvel később a horvát tábornokok önként feladták magukat. Az eljárásban a vád képviselői 10 ezer bizonyítékot sorakoztattak fel, 206 tanút hallgattak meg. Az eseti bírói testület 2013-ban hirdette ki elsőfokú ítéletét. A fellebbezési eljárásban az ügyészség súlyosbítást, a védelem a vádlottak felmentését kérte.

Az 1992-1995-ös boszniai háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

A Nemzetközi Törvényszék 1993-ban jött létre, s fennállása alatt 161 ember ellen emelt vádat és 84-et elítélt. Az NT megbízatása decemberben jár le hivatalosan, a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) veszi át.