A brüsszeli testület a már működő európai uniós hálózat- és információbiztonsági ügynökséget (ENISA) fejlesztené tovább; a megduplázott költségvetésű, nagyjából másfélszer annyi szakértőt foglalkoztató, új szervezet a tervek szerint jobban garantálná a digitális termékek és szolgáltatások biztonságos használatát.

Mint közölték, erre azért van szükség, mert csak

tavaly naponta több mint négyezer zsarolóvírusos támadás történt,

az uniós vállalkozások 80 százaléka pedig már legalább egyszer szembesült kiberbiztonsági eseménnyel, ráadásul egyre gyakrabban alkalmaznak állami szereplők számítógépes eszközöket geopolitikai céljaik elérésére.

Az új ügynökség a tagállamokat segítené a számítógépes támadások kezelésében és azok megelőzésében, illetve analitikai központokat hozna létre az információk és a tudás eredményesebb megosztása céljából.

A közös tanúsítási rendszer pedig egyebek mellett azon eszközöknek a megbízhatóságát garantálná, amelyek kulcsfontosságúak napjaink kritikus infrastruktúráiban, például az energetikai és a közlekedési hálózatokban.

Az EB a csalással és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisításával szemben is új intézkedéseket javasolt, illetve tervezetek elfogadását kezdeményezte arról, hogyan biztosítható Európa gyors reagálási képessége, ha nagyszabású kibertámadások miatt egységes operatív fellépésre van szükség.

Kiemelték: az Európai Uniónak stratégiai érdeke, hogy az új kibervédelmi eszközök fejlesztése egyidejűleg a digitális gazdaság virágzását is lehetővé tegye.

"Kezdeményezéseink megerősítik az együttműködést, hogy a tagállamok képesek legyenek közös fellépéssel megválaszolni a kiberbiztonsági kihívásokat, mert ezekkel szemben egyetlen ország sem képes egymaga felvenni a harcot" - hangsúlyozta Andrus Ansip digitális egységes piacért felelős uniós biztos.

A bizottság javaslatait az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell még hagynia.