A németországi lakosság társadalmi jelenségekkel, problémákkal kapcsolatos aggodalmait 1991 óta évente feltérképező kutatás új adatai alapján a félelmek listáját nagy előnnyel vezeti a terrorizmus.

A megkérdezettek 71 százaléka mondta, hogy tart a terrortól, ami minden korábbinál magasabb arány,

és leginkább azzal állhat összefüggésben, hogy az iszlamista terrorizmus megérkezett Németországba.

• A második helyen a politikai szélsőségektől való félelem áll 62 százalékkal.
• A harmadik helyen - 61 százalékkal - az a félelem áll, hogy a bevándorlók révén feszültségek keletkeznek a társadalomban.
• Az első tízbe bekerült egy másik ügy is a nemzetközi migrációval kapcsolatban: a németek 57 százaléka tart attól, hogy a menedékkérők beáramlása túlterheli az országot. Ez a hatodik leggyakrabban említett félelem.

A német társadalom úgynevezett félelemindexe - a 16 vizsgált aggodalomforrásról rögzített adatok átlaga - 46 százalék, ami kiugróan magas. Az utóbbi tíz évben csak 2010-ben, az euróövezeti államadósság-válság mélypontjának közelében, és 2016-ban, a nemzetközi migrációs válság elmélyülése után volt erősebb a félelem Németországban.

Ugyanakkor a félelem a gazdasági vonatkozású társadalmi problémáktól nagymértékben csökkent. Például a munkanélküliség növekedésének veszélye a németek csupán 15 százalékát aggasztja, ami 25 éve a legalacsonyabb arány, és azzal állhat összefüggésben, hogy a gazdasági fellendüléssel a foglalkoztatottság minden korábbinál magasabbra emelkedett, a munkanélküliség pedig történelmi mélypontra süllyedt.

Mindent egybevetve az adatok azt jelzik, hogy a németek erősen igénylik a biztonságot, és attól tartanak, hogy a terrorizmus, a politikai szélsőségek és a migráció révén megrendül az ország stabilitása.

A politikának komolyan kell vennie ezt az üzenetet, a választópolgárok félelmeit értelmezhetnék "a feladatok katalógusaként" - emelte ki hírportálok beszámolói szerint Manfred Schmidt, a heidelbergi egyetem politológusa az R+V biztosítótársaság megbízásából készített felmérés eredményeinek berlini bemutatóján.

A kutatást a június-júliusi időszakban végezték 2400 ember megkérdezésével. Az adatok a lakosság 14 éven felüli részére nézve reprezentatívak.