A bejelentés az állami tévében hangzott el helyi idő szerint vasárnap délután. Eszerint a teszt célja annak megerősítése volt, hogy a bomba egy újonnan kifejlesztett interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető, és miután a kísérlet "tökéletesen sikeres" volt, ez beigazolódott. A "kétfokozatú termonukleáris fegyvernek példátlan az ereje" - mondta a hírolvasó bemondó.

Néhány órával korábban több ország földrengéstani intézete jelentette, hogy

Észak-Korea valószínűleg föld alatti atomrobbantást hajtott végre vasárnap, immár a hatodikat, amely két erős földrengést váltott ki.

Az észak-koreai tévé szerint a teszt elvégzésére Kim Dzsong Un, az ország vezetője adott utasítást.

A KCNA észak-koreai hírügynökség arról számolt be, hogy a kísérlet célja az ország technológiája "pontosságának és hitelességének megvizsgálása" volt.

Szombat este azt jelentette a KCNA, hogy Kim Dzsong Un személyesen vizsgált meg egy "nagy pusztító erejű" hidrogénbombát, amelyet fel lehet szerelni az ország új interkontinentális ballisztikus rakétájára. Kim nyilatkozatában elmondta, hogy a hidrogénbomba minden alkatrészét az országban állították elő, ezért Észak-Korea annyit gyárthat belőle, amennyit csak akar,

erejét néhány tíztől néhány száz kilotonnáig tudja változtatni, és nagy magasságban is képes robbanni.

A hírügynökség fotót is közölt, amelyen Kim látható egy nukleáris létesítményben.

Az AFP hírügynökség emlékeztetett: külföldi elemzők az utóbbi hónapokban kétségeiket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Észak-Korea valóban képes lenne "miniatürizálni" hidrogénbombát, amely felszerelhető lenne egy rakétára.

Az AP hírügynökség szerint még szakértőknek is nehéz lehet megállapítani távolról, hogy a tesztelt bomba valóban hidrogénbomba volt. Az Egyesült Államok és szövetségesei korábban is szerettek volna robbanóanyag-mintát kimutatni az észak-koreai robbantások után, hogy felmérjék az ország haladását a fejlesztésben, de Phenjannak sikerült elérnie, hogy ne kerüljön ki ilyen anyag a környezetbe.

A hidrogénbombát termonukleáris bombának is nevezik, és jóval pusztítóbb az atombombánál, amely a maghasadás elvén működik, és ezért hasadóbombának is nevezik.