A megmozdulásban az Azov önkéntes ezred civil szervezetének aktivistái vesznek részt, akik eddig már több ukrajnai városban - elsőként március közepén Kijevben - hajtottak végre ugyanilyen tiltakozó akciót. A szervezet követeli, hogy az orosz pénzintézet vonuljon ki Ukrajnából.

Az ukrán radikálisok azért tartanak ilyen akciókat, mert a Szberbank március közepén bejelentette, hogy elfogadja az önkényesen kikiáltott két kelet-ukrajnai szakadár népköztársaság által kiállított igazolványokat is. A tiltakozók szerint ezzel a lépéssel a bank a Donyec-medencei szakadár területeket támogatja.

A kijevi megmozdulás után Petro Porosenko elnök aláírta azt a szankciós rendeletet, amelyet a nemzeti bank javaslatára a nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) terjesztett az államfő elé. Ebben egyéves időtartamra szóló büntetőintézkedéseket vezetett be Kijev az Ukrajnában működő nyolc orosz bank közül öt - köztük a Szberbank - ellen.

Az ukrán vezetés megtiltotta az öt orosz banknak, hogy tőkét vigyenek ki az országból, illetve bármilyen más pénzügyi tevékenységet végezzenek az anyacég javára. A jegybank egyik alelnöke, Katerina Rozskova akkor reményét fejezte ki, hogy az orosz bankok "civilizált módon", vagyis leányintézeteik eladásával, valamint ukrajnai klienseikkel szembeni kötelezettségeik teljesítése után kivonulnak az ukrán piacról.

A határozat után március végén az Azov aktivistái ideiglenesen felfüggesztették akcióikat a Szberbank ellen, hogy időt adjanak az orosz pénzintézetnek ügyletei lezárására ukrán klienseivel.

Ukrán hírforrások szerint ezt követően a Szberbank moszkvai központja bejelentette, hogy eladja ukrajnai leánybankját, amelynek 45 százalékos tulajdonrészét a lett Norvik Banka, 55 százalékát pedig egy fehérorosz vállalat készül megvásárolni összesen 130 millió dollárért.