Infostart.hu
eur:
388.62
usd:
335.29
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia

Már érzik a Brexitet a brit cégek

A legnagyobb brit vállalatok zöme már érzi a Brexit negatív következményeit, és nagy többségük az üzleti környezet további romlására számít a hétfőn közzétett legfrissebb felmérés szerint.

Az Ipsos MORI közvélemény- és piackutató cég által a Financial Times című londoni üzleti napilap számára elvégzett vizsgálat az 500 legnagyobb tőkeértékű vállalat közül 114-re terjedt ki. A reprezentatív mintában szereplő vállalatvezetők 58 százaléka mondta azt, hogy a brit EU-tagságról tartott tavaly júniusi népszavazás eredménye máris negatív hatást gyakorol cégének üzletmenetére.

A referendumon a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

Theresa May brit miniszterelnök a kormány Brexit-tárgyalási stratégiájának részleteit ismertetve nemrégiben bejelentette, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, mert ha érvényesítené az ehhez szükséges feltételeket, az olyan lenne, "mintha ki sem lépett volna az Európai Unióból".

A hétfőn ismertetett Ipsos MORI-felmérés szerint a negatív hatásokról beszámoló cégvezetők elsősorban attól tartanak, hogy vállalatuk elveszíti versenyképességét az európai riválisokkal szemben, ha az Egyesült Királyságnak nem lesz hozzáférése az egységes EU-piachoz, és emiatt vámakadályok emelkednek az EU-gazdaságokba irányuló brit export elé.

A felmérésbe bevont nagyvállalati vezetők kétharmada számol azzal, hogy cégének üzleti környezete még tovább romlik a következő tizenkét hónapban, és mindössze 13 százalék reménykedik javulásban.

Az igazgatók fele nem bízik abban, hogy a brit kormánynak sikerül a brit vállalati szektor számára a lehetséges legjobb megállapodást elérnie az EU-val folytatandó kilépési tárgyalásokon, és a megkérdezett nagyvállalati vezetők tíz százaléka azt tervezi, hogy cégét más országba telepíti át.

Az utóbbi időszakban más hasonló felmérések is a brit vállalati szektor borúlátását jelezték.

A Deloitte üzleti tanácsadó cég legutóbbi negyedéves vizsgálatában 119 brit nagyvállalat pénzügyi igazgatóit kérdezte arról, hogy véleményük szerint milyen hatással lesz vállalatuk működésére Nagy-Britannia kilépése az EU-ból.

A válaszadók 27 százaléka cége 2017-es kilátásait még kedvezően ítélte meg, 66 százalékuk azonban attól tart, hogy a brit EU-tagság megszűnése hosszabb időtávlatban már negatív hatást gyakorol vállalatának üzleti környezetére.

A vizsgálatba bevont pénzügyi vezetőknek csak a 21 százaléka mondta azt, hogy a mostani időszakot megfelelőnek tartja nagyobb vállalatgazdasági kockázatok vállalására. Ez messze a hosszabb távú átlag alatti arány: a Deloitte kimutatása szerint a brit vállalati szektor kockázatvállalási hajlama csak a 2008-2009-es pénzügyi válság idején volt gyengébb, mint most.

A Deloitte a vállalatvezetőket megkérte arra is, hogy egy nullától 100-ig terjedő skálán jelöljék be, mekkora kockázatnak tartják a Brexitet. A brit EU-tagság megszűnésének átlagos kockázati értékelése 62 volt, messze a legmagasabb az összes választható kockázati tényező közül.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Szakértő: síita dzsihádot indíthat el a világban Ali Hamenei megölése

Az iráni ajatollah megölése terrorhullámot, síita bosszúhadjáratot indíthat el a nyugati világban – mondta az InfoRádióban nyilatkozó szakértő. Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója nem számít demokratikus fordulatra az Egyesült Államok és Izrael által megtámadott közel-keleti országban. De mi vagy ki az az ajatollah?

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×