eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 4. szombat Flórián, Mónika

Aréna: biztonsági kockázatot jelentenek a magyarok

Az RMDSZ-re nincs szükség a romániai kormánykoalícióban, de a kabinet fontos törvényeket módosítana, amelyekhez szüksége lehet időnként az ellenzék szavazataira is – így értékelték a magyar párt jelenlegi helyzetét az InfoRádió Aréna című műsorának meghívott elemzői.

Romániában két baloldali párt, a szocialisták és a liberáldemokraták kényelmes, 53-54 százalékos többségbe kerülhetnek várható koalícióra lépésük esetén – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Barabás Tibor János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

Emlékeztetett arra, hogy a szocialista párt alelnöke bejelentette, nagy többségre kellene törekednie a koalíciónak, mert fontos törvények meghozatalára készül a kormányzat. A kutató ezek között említette az uniós pénzek hatékonyabb fogadása érdekében elképzelt közigazgatási decentralizációt, valamint az oktatási törvényt, jelenleg ugyanis a romániai diákok 20 százaléka le sem érettségizik.

A szocialisták azon tanakodnak, hogy bevegyenek-e más pártokat is a koalícióba. Vannak pártok, amelyekkel nem kötnének szövetséget, de az RMDSZ-t nem említették köztük – emelte ki Barabás Tibor János.

Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa azt hangsúlyozta:

az RMDSZ-re nincs szükség a kormányban a parlamenti többséghez.

„Az első kérdés az, hogy kap-e meghívást az RMDSZ a kormányba, a másik pedig az, hogy érdemes-e elfogadnia, és mi történik, ha az ellenzéki helyzet mellett dönt” - fejtette ki.

Illyés Gergely hozzátette: ez a döntés hosszú távra szól, mert Romániában stabil koalíció látszik megalakulni, legközelebb választás pedig csak három év múlva lesz, 2019 végén az elnökválasztáson.

Kapcsolatok és kockázatok

A romániai választási kampány után racionálisan végiggondolva a politikusoknak nem lenne más választásuk, mint jó kapcsolatot ápolni a szomszéd országokkal, így Magyarországgal is – mondta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. Illyés Gergely szerint Románia uniós aktivitása elmaradt Magyarországétól.

Barabás Tibor János szerint a román biztonságpolitikában zűrzavar uralkodik. Nagy katonai fejlesztésbe kezdtek, de kérdés, hogy megfelel-e a valós biztonsági kihívásoknak – emelte ki.

„A polgári titkosszolgálat tavalyi jelentésében a biztonsági kihívások közé sorolta a magyar nacionalizmust, a magyar autonómiamozgalmakat, Oroszországot és a korrupciót is” - hangsúlyozta a kutató.

Van azonban egy másik román biztonságpolitikai koncepció, az Elnöki Hivatalé, ahol a biztonsági kockázatok inkább belügyiek, ide tartozik az erdőirtás is – tette hozzá Barabás Tibor János.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint az új román kormány igyekszik majd együttműködni az Elnöki Hivatallal, így nem hagyhatja figyelmen kívül annak biztonságpolitikai koncepcióját sem, amely regionális, Magyarországgal is történő összefogásban látja a biztonság garanciáját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az étrend-kiegészítőket vizsgálja az ügyészség: a szabad piac vonzza a tisztességtelen vállalkozásokat

Az étrend-kiegészítőket vizsgálja az ügyészség: a szabad piac vonzza a tisztességtelen vállalkozásokat

Internetes reklámok formájában és a közösségi oldalakon sokszor láthatnak a felhasználok olyan hirdetéseket, amelyek arról szólnak, hogy a különböző gyógygombákat, növényeket vagy gyümölcsöket nagy koncentrátumban tartalmazó étrend-kiegészítők alkalmasak a súlyos, akár daganatos betegségek gyógyítására, megelőzésére. De vajon mit hihetünk el ezekből és mit nem?
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Első útján elsüllyedt a hadihajók Titanicja, de csaknem 400 évvel később szemtől szemben megcsodálhatjuk

Első útján elsüllyedt a hadihajók Titanicja, de csaknem 400 évvel később szemtől szemben megcsodálhatjuk

Első útjára indult a maga korának egyik legmonumentálisabb hajója, de célt már nem érhetett, mert elsüllyedt, legénysége és utasai közül pedig számosan odavesztek. Nem, most nem a Titanicról lesz szó, hanem egy csaknem 300 évvel korábban épült hajóról, a Vasáról, melyet kora egyik legnagyobb hadihajónának szánt II. Gusztáv Adolf, az 1600-as évek elején uralkodó svéd király. Ahogy a Titanicnál, a nagyravágyás a Vasa esetén is katasztrófához vezetett, a hajó mindösszesen 1300 métert tett meg Stockholm partjainál. Ami azonban akkor tragédia volt, a mai nemzedékeknek történelmi szerencse, a hajó ugyanis majdnem teljes épségében megmaradt, több mint 60 éve felhozták hullámsírjából, ma pedig megcsodálható a Stockholmban külön erre a célra épített Vasa Múzeumban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×