A részvétel megyei bontású statisztikájában továbbra is négy dél-romániai megye vezet, ötödik helyen azonban a székelyföldi Hargita megye szerepel 38 százalékos részvételi aránnyal. A Hargita megyei adat másfél százalékkal haladja meg a négy évvel ezelőtti részarányos adatot. Átlag fölötti ugyanakkor a jelentős magyar lakossággal rendelkező Szilágy (37,48 százalék) és Bihar (37,34) megye részvételi adata. A székelyföldi Maros (32,62) és Kovászna (32,35) megyében a részvétel elmarad az átlagostól, a partiumi Szatmár megye (30,25) pedig a sereghajtók között szerepel.

A korábbi évek adataitól eltérő módon a bukarestiek - akik az ország választóinak csaknem a tizedrészét teszik ki - az átlag fölött vettek részt a választásokon. Felborulni látszik az a trend is, hogy a falusi lakosság dönti el a romániai választások kimenetelét. Most először lényegesen nagyobb arányban szavaztak a városiak. A jelenség azzal állhat összefüggésben, hogy a falvak lakói nagyobb arányban vándoroltak el az országból, mint a városiak.

Míg a két korábbi romániai államfőválasztáson a külföldön leadott szavazatok jelentős mértékben befolyásolták a verseny kimenetelét, most a külföldön élő román állampolgárok közül csak kevesen kívántak beleszólni abba, hogy milyen összetétele legyen a román parlamentnek. A több mint hárommillió román vendégmunkás közül 18 óráig csak mintegy 80 ezren voksoltak.