eur:
392.82
usd:
366.69
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk

Még nem alhat nyugodtan Trump

Egy amerikai szövetségi bíró elrendelte a november 8-i elnökválasztáson leadott szavazatok újraszámlálását Michigan államban.

Mark Goldsmith bíró helyi idő szerint vasárnap éjfél után hozott döntést arról, hogy hétfő déltől kézzel, egyenként újra kell számolni a Michiganban leadott mintegy 4,8 millió voksot. A bíró elutasította a választási hivatal érveit, hogy az újraszámlálás megkezdéséhez még két munkanapot, helyi idő szerint szerda reggelig kell várni. Goldsmith döntésével nő annak az esélye, hogy december 13-ig befejeződik a voksok összesítése - ez a törvényben megszabott határidő, amely lejártáig panaszt lehet emelni a választási eredmények ellen.

A voksok újraszámlálását Jill Stein, a Zöld Párt volt elnökjelöltje kezdeményezte Michiganban, illetve még két államban, Wisconsiban és Pennsylvaniában. Itt Donald Trump egy hajszálnyi előnnyel győzte le demokrata párti riválisát, Hillary Clintont. A tízmilliós Michiganban például mindössze 10 700 szavazattal szerzett többet. Ezek, az általában a demokratákhoz húzó államok viszonylag sok elektort is adnak: Pennsylvania 20-at, Michigan 16-ot, Wisconsin pedig 10-et küld az elektori testületbe, amely végül hivatalosan is megválasztja az Egyesült Államok elnökét.

Wisconsinban csütörtökön már megkezdődött a voksok újbóli összesítése, Pennsylvaniában pedig várhatóan hétfőn tartanak meghallgatást az ügyben. Az utóbbi államban Stein szombaton visszavonta az újraszámlálást kezdeményező keresetét, miután a bíró egymillió dollár befizetésére kötelezte az eljárás lebonyolításához, hétfőre virradóra azonban a Twitteren bejelentette, hogy új keresetet nyújt be.

Jill Stein eddig legalább hétmillió dollárt gyűjtött össze az újraszámlálás költségeinek fedezésére, több mint kétszeresét annak, mint amennyit saját elnökválasztási kampányára sikerült összegyűjtenie. Azt mondja, hogy kereseteivel nem a választási eredményeket akarja megváltoztatni, kezdeményezése nem irányul sem Trump, sem Clinton ellen, csupán bizonyítani akarja az amerikai választási rendszer sérthetetlenségét. Korábban amellett próbált érvelni, hogy külföldi, esetleg orosz hackerek befolyásolhatták a választási eredményeket.

A Zöld Párt elhatárolódott tőle.

Elemzők fölöttébb valószínűtlennek tartják, hogy az említett három államban lebonyolított újabb szavazatösszesítés megváltoztatja majd az országos választási eredményeket. Hillary Clinton országosan ugyan több mint 2,5 millió vokssal kapott többet Trumpnál, de a választási rendszer sajátosságai miatt nála jóval kevesebb elektori szavazatot gyűjtött össze.

Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 25. 17:02
×
×
×
×