Infostart.hu
eur:
387.84
usd:
334.47
bux:
121157.9
2026. március 3. kedd Kornélia

Ennyivel nyert Clinton - és mégsem

Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje az eddigi adatok szerint majdnem kétmillió közvetlen szavazattal többet kapott a november 8-i amerikai választáson, mint a megválasztott elnök, Donald Trump.

Trump az eredmények tanúsága szerint egyebek között az úgynevezett elektorokra épülő választási rendszernek köszönheti győzelmét.

Clinton veresége nagyrészt annak tudható be, hogy három szövetségi államban - a sok elektort adó Pennsylvaniában, Michiganben és Wisconsinban - alulmaradt. Pennsylvaniában és Wisconsinban változatlanul Donald Trumpé a közvetlen (tehát nem az elektorok, hanem a választópolgárok által leadott) szavazatok többsége.

Az adatok mindazonáltal változnak: a választók által leadott szavazatok összesítése során, az elmúlt napokban előfordult már, hogy Clinton előnye országosan meghaladta a kétmillió voksot, de szerdára, újabb összesítések után ismét kétszázezerrel a kétmillió alá csökkent a fölénye.

A Detroit Free Press című napilap úgy tudja, hogy Michiganban mind a 83 megyéből beérkezett adatok alapján Donald Trump összesen 10 704 vokssal szerzett többet Clintonnál, ami a szövetségi állam történetében a legkisebb szavazatkülönbség. Ezek azonban nem végleges adatok, a hivatalos eredmény közzétételére november 28-ig kell várni. Mindenesetre 1988 óta Trump lehet az első republikánus, aki győzni tudott ebben az államban.

Mivel Clinton nagyon nagy arányban veszített az elektori szavazatokból - neki 232 elektort sikerült megnyernie, míg a Trumpot támogató elektorok száma 290 -, a reá adott közvetlen voksok számának szaporodása nem változtat az elnökválasztás eredményén. Ám Clinton néhány híve és szövetségese azt hangoztatja: kétséges a megválasztott elnök mandátuma, ezért Hillary Clintonnak a voksok újraszámlálását kellene kérnie, éppen Pennsylvaniában és Wisconsinban. Felvetik még azt is, hogy Trump győzelme sok szavazókörzetben esetleg azért volt lehetséges, mert külföldiek meghackelték a választási rendszer számítógépeit.

Jill Stein, a Zöldek volt elnökjelöltje szerdán - kampánymenedzsere révén - azzal hozakodott elő, hogy kampánycsapata péntekig kétmillió dollárt szeretne adományokból összegyűjteni, hogy finanszírozhassa az említett három államban a szavazatok újraszámlálásának költségeit. Sajtójelentések korábban arról számoltak be, hogy a Hillary Clinton kampányát jelentős összegekkel támogató milliárdos, Soros György hajlandó anyagilag támogatni a tüntetők mellett az újraszámlálást követelőket is.

David Cobb, Stein kampánymenedzsere arról beszélt, hogy tudomása szerint az Egyesült Államok több vidékéről jeleztek aggasztó híreket az elektronikus rendszerek biztonságának sebezhetőségéről, esetleges meghackeléséről.

Választási szakemberek és a Központi Választási Bizottság ugyanakkor már korábban közölte: sehol semmiféle visszaélés, csalás vagy idegen hackertámadás nem történt.

A Politico című lap arról is beszámolt, hogy Donald Trump népszerűsége folyamatosan emelkedik. A lap a Morning Consult nevű közvélemény-kutató intézettel közösen készített felmérést, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek 46 százaléka nagyon kedvezően ítéli meg a megválasztott elnököt. Ez a választások óta eltelt két hétben 9 százalékos népszerűség-növekedést jelent. Pozitívan ítélik meg az emberek Trump erőfeszítéseit a politikai átmenet lebonyolításában is. Kyle Dropp, a Morning Consult társalapítója a Politicóban úgy fogalmazott: "A megkérdezettek mintegy fele szerint Donald Trump politikai átmenetet bonyolító tevékenysége olyan szervezett vagy még szervezettebb, mint a korábbi elnököké volt".

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×