A szóban forgó Halti-hegy (finnül Haltitunturi) nagyobb része ugyan a határ finn oldalán fekszik, de 1330 méter magas csúcsa már Norvégiához tartozik. A javaslat úgy rajzolná újra a határt, hogy a csúcs is a finnekhez kerüljön.

Norvégia területén több ennél jóval égbetörőbb csúcs is található, legmagasabb hegye, a Galdhopiggen csaknem 2500 méteres tengerszint feletti magassággal büszkélkedhet. Finnország jelenlegi legmagasabb pontja ugyanakkor 1324 méteren található, a Halti hegy finn területre eső oldalán.

Erna Solberg norvég miniszterelnök a hegycsúcshoz legközelebbi település, az elajándékozást támogató Kafjord polgármesterének írt levelében arra hivatkozva zárkózott el a határkiigazítástól, hogy az bonyolult jogi problémákat vetne fel, és ellentétes lenne az 1814-es alkotmánnyal is, amely kimondja Norvégia "oszthatatlanságát". A kormányfő azt ígérte, hogy inkább egy más, "megfelelő" ajándékot adnak Finnországnak az évfordulóra.

Svein Leiros polgármester azt mondta, hogy csalódott, de elfogadja, hogy a döntés a miniszterelnökre tartozik. Nem fogadja el viszont a kormányfő nemleges válaszát az ötlet atyja, Bjorn Geirr Harsson nyugdíjas földmérő, aki szerint mindössze 31 méterrel kellene odébb tolni a határt és csak egy focipálya egyharmadának megfelelő területet kellene átengendi ahhoz, hogy "szép gesztusként plusz 6 méter magasságot ajándékozhassunk Finnországnak".

A geodéta szerint az alkotmánynak az oszthatatlanságra vonatkozó passzusa a 19. század elejének azon félelmeit tükrözi, hogy a napóleoni háborúkban a nagyhatalmak feloszthatják egymás közt Norvégiát, "nem pedig azt, hogy elveszíthet egy zsebkendőnyi terméketlen sarkvidéki hegyoldalt". Harsson azt mondta a Reutersnak, hogy nem adja fel küzdelmét.

Az ajándékozás ötletét 17 ezren támogatták az interneten, a határ mindkét oldaláról.

Finnország 1917. december 6-án mondta ki Oroszországtól való függetlenségét.