Az amerikai elnök a döntést azzal indokolta, hogy a törvény ártana az amerikai nemzetbiztonsági érdekeknek.

Kifejtette: a jogszabály akár oda is vezethet, hogy amerikai diplomatákat, katonákat vagy cégeket perelnek majd be akár külföldi szervezetek tevékenysége miatt is, mert történetesen ezek a külföldi szervezetek amerikai adományt, képzést kaptak. Hozzátette, hogy a jogszabály emellett megnehezítené az Egyesült Államok külföldi szövetségeseivel a közös munkát egyebek közt a terrorelhárítás területén.

"Olyan külföldi kormányok mentelmi jogának amerikai bíróságokon történő megvonása, amelyek nem minősülnek a terrorizmus állami támogatóinak - pusztán olyan gyanúk alapján, miszerint ezeknek a külföldi kormányoknak a nem saját területen folytatott tevékenysége terrortámadás miatt sebesülést okozott amerikai földön -, azt a régi elvet ássa alá, amely éppen hogy védi az Egyesült Államokat, fegyveres erőit és tisztségviselőit" - olvasható Obama közleményében.

A törvénytervezet elkészítésében oroszlánszerepet játszó Chuck Schumer demokrata párti New York-i szenátor a vétóról értesülvén azonnal jelezte, hogy az elnöknek nehéz lesz fenntartania azt.

Ha a szenátusban és a képviselőházban is a tagok kétharmada felülbírálja az elnöki vétót, akkor a törvény hatályba lép. Ha ez megtörténik, akkor ez lesz az első eset Obama 2009 óta tartó elnöksége alatt, hogy egy vétóját felülbírálja a kongresszus.

A törvényt a 2001. szeptember 11-i terrortámadások 15. évfordulójára emlékező ünnepségsorozat előtt fogadták el, s az akkor nyilatkozó politikusok jó része elégedettségének adott hangot. Peter King, New York republikánus képviselője például azt mondta újságíróknak: az igazság megköveteli, hogy az áldozatok családtagjainak joguk legyen amerikai bírósághoz fordulni elégtételért. Jerry Nadler, szintén demokrata párti, New York-i képviselő arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak nem kell félnie az esetleges visszavágástól, hiszen "már nem az 1790-es években élünk, az Egyesült Államok nagyhatalom".

Egyes kongresszusi tagok ugyanakkor kétkedően nyilatkoztak, arra hivatkozva, hogy a jogszabály példaként szolgálhat más országoknak is hasonló törvények megalkotására, és ez lehetőséget teremt az Egyesült Államok elleni perekre. Mac Thornberry, a képviselőház fegyveres ügyekkel foglalkozó bizottságának republikánus elnöke például azért nem támogatta a törvényt, mert ez - mint újságíróknak kifejtette - szerinte "a szuverenitás rombolásához" vezet, és a jövőben "nagyobb veszélynek" tesz ki amerikai állampolgárokat.

A törvény értelmében a 2001. szeptember 11-i terrorakciók áldozatainak családtagjai pert indíthatnának az általuk felelősnek ítélt államok, elsősorban Szaúd-Arábia ellen kártérítésért. A tizenöt évvel ezelőtti terrortámadások 19 elkövetője közül ugyanis 15 szaúdi állampolgár volt. Ám éppen egy washingtoni kongresszusi vizsgálat állapította meg, hogy egyetlen megdönthetetlen bizonyíték sem támasztja alá azt a gyanút, hogy Szaúd-Arábiának része volt a terrorakciókban.

A törvény életbe léptetése jelentősen megterhelné az amerikai-szaúdi kapcsolatokat is. A szaúdi külügyminiszter még májusban - miután a szenátus elfogadta a törvényjavaslatot - arra figyelmeztette Washingtont, hogy a törvény életbe lépése esetén Rijád mintegy 750 milliárd dollár értékben vonná ki kötvényeit és más beruházásait az Egyesült Államokból.