Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.75
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián

Visszanyerte parlamenti mandátumát Petre Roman

Visszanyerte parlamenti mandátumát Petre Roman volt román miniszterelnök, akit tavaly azért zártak ki a képviselőházból, mert a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) szerint megsértette az összeférhetetlenségi törvényt.

A bukaresti képviselőház kedden nagy szavazattöbbséggel semmisítette meg azt a tavaly februári határozatát, amelyben tudomásul vette Roman parlamenti mandátumának megszűnését.

Az ANI álláspontja szerint a volt miniszterelnök azzal vétett az összeférhetetlenségi szabályok ellen, hogy képviselővé választásakor, 2012-ben - amikor nyolc év szünet után visszatért a törvényhozásba - nem számolta fel egyéni vállalkozását.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben képviselővé választott Roman óvást emelt ugyan az ANI határozata ellen, de tévedésből nem az illetékes bíróságnál, hanem egy másiknál próbálta megtámadni a határozatot. Mire rájött tévedésére, lejárt az óvási határidő. Képviselőházi társai ezt - mint utóbb kiderült, elhamarkodottan - úgy értelmezték, hogy az összeférhetetlenségi határozat jogerőre emelkedett, így határozatot fogadtak el arról, hogy Petre Roman képviselői mandátuma megszűnt.

A politikus nem hagyta annyiban a dolgot, és végül sikerült az ANI határozata elleni óvását az illetékes bírósággal elfogadtatnia, amely - egyelőre nem jogerősen - neki adott igazat a feddhetetlenségi ügynökséggel szembeni jogvitában.

A bukaresti sajtó szerint a képviselőnek most jó esélye van utólag visszaszereznie azokat a másfél éves képviselői juttatásokat, amelyektől elesett, sőt állítólag azt fontolgatja, hogy büntetőpert indít Valeriu Zgonea volt házelnök ellen, amiért elhamarkodottan napirendre tűzte kizárását.

Petre Roman 1989-1991 között volt az ország miniszterelnöke: ő volt első román kormányfő a kommunista diktatúra bukása után.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×