10 °C
Az uniós vezetők kísérletet tettek a bizalom helyreállítására és a leegyszerűsítő populista üzenetek megkérdőjelezésére, ezen erőfeszítéseik azonban "csapást szenvedtek", amikor a találkozót követő sajtótájékoztatókon az "egységet megbontva" Orbán Viktor magyar és Matteo Renzi olasz kormányfő is elégedetlenségének adott hangot az ülésen elfogadott útitervvel kapcsolatban - olvasható a Financial Times című brit gazdasági lap értékelésében.
Renzi az elfogadott dokumentumnak főként a gazdasági növekedés beindítására és a bevándorlásra vonatkozó részével volt elégedetlen. Szerinte ezzel nem sikerült új lendületet adni az Európai Uniónak. Orbán pedig sikertelennek nevezte az ülést abból a szempontból, hogy nem tudták megváltoztatni Brüsszel bevándorláspolitikáját - írták a cikkben.
A Politico brüsszeli hírportál szerint a bírálatok ellenére több elemző is üdvözölte a találkozó eredményét, minthogy az egymással számos területen szembenálló európai vezetők legalább néhány kérdésben megállapodásra tudtak jutni.
Szakítás Berlinnel és Párizzsal címmel számolt be a pozsonyi csúcsról a Corriere della Sera olasz napilap hangsúlyozva, hogy a migráció és a pénzügyi kérdések nézetkülönbségei miatt Matteo Renzi olasz miniszterelnök távol maradt az Angela Merkellel és Francois Hollande-dal eredetileg hármasra tervezett sajtótájékoztatóról is.
Renzi szembeszállt a francia-német tengellyel - írta a Corriere. Az újság beszámolója szerint a római kormányfő felháborodását fejezte ki amiatt, hogy az EU-csúcs csak "nagyon kicsi" lépéseket tett a migráció "világszintű" problémájának megoldására. "Nem fogom kijelenteni, hogy minden rendben van, mivel nincs így, nem lehetünk elégedettek (...) vagy fordulat következik be a migráció és a gazdaságpolitika terén, vagy (Róma) egyedül cselekszik (...)senki sem érzi a helyzet súlyosságát" - idézte Renzit a Corriere megjegyezve, hogy az olasz miniszterelnök európai "szakítása" elsősorban az olasz választóknak szól, akik a római kormány migrációs és gazdaságpolitikáját tartják elégtelennek.
Az újság emlékeztetett, hogy augusztusban Renzi még Merkellel és Hollande-dal mutatkozott Ventotene szigetén, most viszont "stílust váltva lemeztelenenítette az elveszett" és "döntésképtelen" Európát. A napilapnak nyilatkozó Federica Mogherini az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a tagállamok közötti nézeteltérések nem jelentenek újdonságot, de "egyetlen ország sem győzhet egyedül". Hozzátette, egyetértés fogalmazódott meg viszont egy közös európai védelmi politika terén. "Nem bánhat így velem, a többiek csak engedelmeskedni tudnak" - idézte Matteo Renzinek az Angela Merkelre tett megjegyzését a La Repubblica hangsúlyozva, hogy az olasz miniszterelnök zokon vette, hogy a csúcson kizárólag a Törökországgal való migrációs megállapodásról volt szó, és "a szabályokat szintén megsértő" Berlin nem engedett a Rómával szembeni pénzügyi szigorból.
Minél kevésbé egységesek az európai állam- és kormányfők, minél kevesebb konkrét tartalma van a hivatalos közleményeiknek, annál nagyobb a színpadiasság - olvasható a Der Standard című osztrák lap szombati számában megjelent véleménycikkben. Egységesnek és erősnek akartak mutatkozni, és a Nagy-Britannia kilépésével hamarosan meggyengülő közösség új felemelkedését akarták bejelenteni - olvasható a cikkben.
Thomas Mayer, a szerző az erős rendőri jelenlétről, a városban lévő lezárásokról ír és beszámol arról is, hogy az újságírókat a találkozótól kilométerekre lévő vásárközpontban helyezték el. "Ennek önkéntelenül szimbolikus ereje van, kifejezi az unió jelenlegi állapotát" - állapította meg.
A hatalmas kihívás megoldása során a kormányfők nemcsak teljesen megosztottak, hanem bizonytalanok is - írja Mayer, aki szerint a politikusok kicsit úgy érzik magukat, mint a polgárok, akik Európa szerte jobban húznak az egyszerű megoldásokat kínáló populisták felé.
A pozsonyi csúcson bemutatott elképzelésekkel kapcsolatban megjegyzi: nem szabad nagy reményeket táplálni a tervek megvalósítását illetően. Megállapítása szerint az unióban uralkodó bizonytalanság még sokáig fennáll majd.
A pozsonyi EU-csúcs a francia lapok szerint az összefogást és együttműködést felmutatni próbáló francia-német páros erőfeszítései ellenére ismét bebizonyította, hogy az európai vezetők képtelenek megállapodásra jutni.
A baloldali Libréation arra hívta fel a figyelmet, hogy Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár hiába próbálta meg közös sajtótájékoztatóján a Kelet és Nyugat, a dél és észak, a szegények és gazdagok, a tekintélyelvű demokráciák és a liberális demokráciák közti egymásra találást eladni a sajtónak, Matteo Renzi olasz és Orbán Viktor magyar miniszterelnök épp ennek ellentétére hívta fel a figyelmet. A lap szerint az európai közösség azért van válságban és képtelen bármilyen témában is egyetértésre jutni a gazdasági válságtól a menekültválságig, mert egyhangúan kellene döntenie. Az eurofóbok által elítél föderális Európa, amely megfosztja a tagállamokat szuverenitásuktól, valójában az államok Európája, éppen az, amit az eurofóbok szeretnének. Az "EU ugyanis csak látszatra föderáció, valójában egy gyáva konföderáció, amelyben semmi nem történik az államok nélkül vagy ellenükben". Ezzel magyarázható a tehetetlenség, amellyel azok a nemzeti kormányok vádolják az EU-t, amelyek soha nem vállalják fel azt, amit tesznek vagy nem tesznek meg Brüsszelben, és közösségként nem számolnak el a döntéseikről - írta a Libération.
A konzervatív Le Figaro szerint az előzetes forgatókönyvet milliméterre pontosan tiszteletben tartó találkozó egyetlen meglepetése az volt, hogy Angela Merkel német kancellár eltemette a menedékkérők elosztására vonatkozó kvótarendszert. A beismerésre feltehetően azért volt szükség, hogy orvosolja a nézeteltérést Németország és hagyományos kelet-európai szövetségesei között, ugyanakkor újabb rést teremtett Olaszországgal és Görögországgal, amely országokat elárasztja a migránsáradat. Miután a kötelező elosztási mechanizmust a visegrádi országok elutasítják, Európa változatot a migránsválság kezelésének irányán, és a tengeri határok védelmét jelölte meg elsődleges feladatként - írta a Le Figaro.
A balliberális Le Monde szerint az európai vezetők elsősorban a visegrádi négyek prioritásaival foglalkoztak, emiatt volt elégedetlen Matteo Renzi olasz miniszterelnök, ugyanakkor Pozsonyban mindenkinek sikerült egy kicsit félretennie a nemzeti ügyeket, s a kelet-európaiak is tartózkodtak a túlságosan provokatív kijelentésektől.
Enyhe irányváltozás volt érzékelhető az Európai Unió pozsonyi nem hivatalos csúcstalálkozóján a migrációs politika témájában, konkrét döntések azonban nem születtek - értékeli a Rzeczpospolita lengyel napilap szombaton.
Már tudvalévő, hogy a pozsonyi EU-csúcs után nem lehet számítani a közösség jövőjére vonatkozó nagy víziókra, ezeket senki sem tartogatja tarsolyában, és megvalósításukat a politikusok nem is érzik szükségesnek"- írja a független jobboldali lap kommentárja, rámutatva a holland kormányfő, Mark Rutte kijelentésére, miszerint "az EU problémája nem a döntéshiány, hanem az, hogy a döntéseket nem valósítják meg".
Az ilyen nagy döntéseket Pozsonyban nem is hozhatták, és ugyanaz lesz a helyzet a jövő évi máltai, illetve római csúccsal is - értékeli a cikk szerzője, Anna Slojewska, rámutatva a találkozók nem hivatalos jellegére. A pozsonyi találkozót "csak az egység felmutatásának, a megmaradás megnyilvánításának szánták" - fűzi hozzá.
A Pozsonyban kitűzött menetrendet fél éven belül, a jövő márciusban esedékes római csúcsig kellene megvalósítani, "az ilyen rövid távlat automatikusan csökkenti az ambíciók szintjét" - véli Slojewska, hozzáfűzve: ez idő alatt alig lehet komoly tervezeteket elkészíteni, "határozott javaslatok" pedig vitákat váltanának ki, többek között a közeledő franciaországi és németországi választások miatt is.
A visegrádi csoport hangja Pozsonyban "erőteljes volt," így a menekültelosztást támogató német kancellár, Angela Merkel és Jean Claude-Junker, az Európai Bizottság elnöke is "enyhén frontirányt változtatnak" - értékeli a kommentár. http://www.rp.pl/Unia-Europejska/160919262-Po-nieoficjalnym-szczycie-UE-w-Bratyslawie--Debata-o-Unii-wyniesiona-poza-Bruksele.html#ap-1
A szombati cseh lapok egybehangzó véleménye szerint a pozsonyi EU-csúcstalálkozó nem hozott semmiféle lényeges eredményt, s alapvetően csak arra volt jó, hogy elkezdődjön a konszenzus keresése az EU jövőjével kapcsolatban.
A Právo című baloldali lap szerint az egynaposa vita maximálisan arra volt elegendő, hogy "a résztvevők biztosíthassák egymást, hogy vannak problémák, amelyeket meg kell oldani és hogy a legjobb az lenne, ha közösen oldanák meg őket". A leggyakrabban ragozott kifejezések "a biztonság, a szolidaritás, prosperitás és a bizalom" voltak.
A konzervatív Lidové Noviny úgy véli: nagyon lényeges, hogy a csúcstalálkozón sokat beszéltek a határokról és a biztonságról. Bár sok a probléma, és a tagállamok között nagyok a véleménykülönbségek, "úgy tűnik, hogy ha valamelyik témában sikerülhet kialakítani egységes álláspontot az EU-ban, akkor az a külső határok és azok védelmének a kérdése lesz".
A liberális Mladá Fronta Dnes szerint az közös európai hadsereg létrehozása az egyike azon kevés kérdésnek, amelyekben a Pozsonyban tanácskozó 27 uniós vezető képes volt bizonyos értelemben egyetérteni. "A terv megvalósítása azonban még messze van" - szögezte le az újság.
