A miniszter az interjúban kiemelte, hogy Európa válságban van, és ideje őszintén beszélni az olyan témákról, mint a migránsok beáramlása. Nemcsak magyar álláspont, hanem a V4 csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) valamennyi tagjának közös meggyőződése, hogy "nem akarjuk, hogy felforgassák az etnikai, vallási és kulturális ellensúlyt" - húzta alá.

Arra a kérdésre, hogy mit vár huszonhét EU-tagállam pénteki pozsonyi csúcstalálkozójától, azt mondta, az európai vezetők számára az a "kulcs", hogy megoldást találjanak az európaiakat valóban aggasztó ügyekre, a tömeges bevándorlásra és következményeire, a terrorveszélyre, a biztonsági helyzetre és a kulturális feszültségekre.

"A migrációt meg kell állítani, mert fenyegeti Európa jövőjét", és "Európának meg kell védenie magát a gazdasági és illegális menekültektől, és ki kell építenie határvédelmét" - hangsúlyozta Varga Mihály.

Pozsonyban döntéseket kell hozni, és válaszokat kell találni arra a kérdésre, hogy "gyenge Európában akarunk-e élni, amely nem tudja megvédeni magát, vagy egy erős Európában, amely meg tudja védeni kultúráját, biztonságát és életminőségét" - tette hozzá.

A kvótareferendumról szólva a nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy a népszavazás döntő fontosságú intézmény egy demokráciában, biztosítja a nép számára, hogy a nem kívánt döntéseket ne tudják rákényszeríteni.

Arra a kérdésre, számít-e Magyarország tekintélyének csorbulására a referendum miatt, kiemelte, hogy azoknak van okuk aggódni a tekintélyük és az integritásuk miatt, akik a néppel való egyeztetés nélkül hoznak meg fontos döntéseket. Magyarország viszont "demokratikus ország, ahol véleményszabadság van, ez a mi imázsunk" - szögezte le Varga Mihály.

Arra a felvetésre, hogy Magyarország profitál az áruk, személyek, szolgáltatások uniós belső piaci szabadságából, de nem tanúsít szolidaritást Németországgal, kijelentette, hogy a tömeges bevándorlás éppen az áruk és személyek szabad mozgását fenyegeti, és az uniós tagországok arra kényszerülnek, hogy több pénzt fordítsanak a határok biztosítására és kerítések építésére.

"Magyarország az EU tagja, és az is akar maradni, számunkra a hiányos brüsszeli menekültpolitika a probléma, nem az EU önmagában" - emelte ki a nemzetgazdasági miniszter.

A magyar-német gazdasági együttműködésről szólva megállapította, hogy az utóbbi években a kétoldalú kapcsolatok rendkívül sikeresen alakultak. Hozzátette, hogy a Magyarországon tevékenykedő több mint 6000, részben vagy egészében német tulajdonban álló vállalkozás 300 ezernél is több embert foglalkoztat, a német cégeknek kulcsszerepük van a magyar gazdaság fejlődésében, és a kormány további beruházásokra számít német vállalatoktól.

Az ország újraiparosításának tervéről elmondta, hogy jelenleg az autóipar, a szolgáltatási ágazat és az elektronika a legnagyobb terület, a kormány terve pedig a beruházások diverzifikációjára irányul, célja a többi között az egészségipar, a zöldgazdaság, az elektromobilitás, az infokommunikáció és a védelmi ipar fejlesztése. Mint mondta, a kormány valamennyi területen erőtejesebb német szerepvállalást vár, és a kutatás-fejlesztési tevékenység bővítését is támogatja.

Arra a kérdésre, hogy a béremelkedés fenyegeti-e Magyarország térségi versenyelőnyét, a miniszter kiemelte, hogy a bérek ugyan másfél éve emelkednek, de az adókedvezmények sora, a jól képzett munkaerő, a "munkaadóbarát környezet" és a kutatás-fejlesztési tevékenység is fontos jellemzője az országnak. Éppen ezért indít a Daimler a közeljövőben 1,9 milliárd eurós beruházást Magyarországon - húzta alá Varga Mihály.

Arra a kérdésre, nem fogynak-e el lassanként a szakmunkások, hangsúlyozta: a kormány tudja, hogy előrelépésre van szükség a munkaerőpiacon, ezért vezette be a gazdaság igényeihez alkalmazkodó új szakképzési rendszert. A kormány továbbá megerősítette a duális képzés rendszerét, és 2017-től erőteljesebben ösztönzi a munkaerő mobilitását - mondta a nemzetgazdasági miniszter.