Ez volt a második alkalom Japán történetében, hogy az uralkodó a televízióban beszédet mondott.

Az NHK japán állami műsorszóró múlt hónapban arról számolt be, hogy Akihito császár, aki korábban szívműtéten esett át, és évek óta prosztatarákban szenved, néhány éven belül szeretne leköszönni a trónról. Hétfői beszédében a császár úgy fogalmazott: "amikor mérlegre teszem azt, hogy egészségi állapotom folyamatosan romlik, aggódom, hogy nehézzé válhat számomra egész lényemmel teljesíteni feladataimat az állam szimbólumaként, ahogy eddig tettem".

Uralkodó lemondására még nem volt példa a kelet-ázsiai országban, és nem is létezik megfelelő jogi procedúra a véghezvitelére.

A japán császárt egykor szentként tisztelték, a második világháborút követően alakult át szerepe úgy, hogy - a japán alkotmány alapján - a "nép egységét" és magát az államot szimbolizálja. Az alaptörvény értelmében nincs politikai hatalma.

Akihito császár beszédében nem mondta ki, hogy szeretne lemondani a trónról. Ezt ugyanis úgy is értelmezhetné a közvélemény, hogy beavatkozik a japán belpolitikába.

Miközben felmérések tanúsága szerint a japán lakosság rokonszenvesnek találja Akihito császár visszavonulási szándékát, ehhez alkotmánymódosításra lenne szükség.

Az Abe Sindzó konzervatív miniszterelnök vezette kormányzat ellenzi a lépést. Úgy vélik, hogy a japán uralkodóház jövőjéről, valamint a női trónutódlásról szóló vitává terebélyesedhet a kérdés. Ez utóbbit vehemensen elutasítják a konzervatívok.

A miniszterelnök az uralkodó beszédét követően újságíróknak azt mondta: a császár korát és a hivatalos kötelezettségei jelentette terhet figyelembe véve el kell gondolkodni azon, milyen lépésekre kerülhet sor.

Akihito császárt elsőszülött fia, Naruhito koronaherceg követi a trónon. Az öröklési sorban második Naruhito öccse, Akisino herceg. Mivel nők nem örökölhetik a koronát, ezért a koronaherceg lánya, Aiko hercegnő nem jöhet szóba trónörökösként.