Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.25
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Boris Johnson: még nagyobb szerepet vállalhat Nagy-Britannia Európában

A Brexit, azaz az Európai Unióból történő kiválás ellenére Nagy-Britannia még nagyobb szerepet vállalhat Európában - jelentette ki csütörtökön Boris Johnson új brit külügyminiszter.

A kilépés mellett kampányoló volt londoni polgármester közölte: "hatalmas különbség van az EU-ból való kilépés és az Európával ápolt kapcsolatok között, amelyekről úgy gondolom, hogy azok éppen erősödni fognak".

Hozzátette, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter - aki telefonon hívta fel brit kollégáját - "teljes mértékben egyetértett ezzel a nézettel". Kifejtette, hogy a kilépés, és az azt megelőző tárgyalások után Kerry nagyobb külföldi és globális szerepvállalásra számít Nagy-Britanniától.

"Természetesen, végre fogjuk hajtani a lakosság akaratát, amely a népszavazáson kiderült. De ez semmiképp sem jelenti azt, hogy el akarnánk hagyni Európát" - mondta Johnson.

Az új brit külügyminiszter személyével kapcsolatban több európai politikus is megszólalt. Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter azt mondta: "láttátok, hogy milyen stílusa volt a (Brexit) kampány során? Sokat hazudott a briteknek. Most pedig őneki kell megvédeni országát és tisztázni a kapcsolatát Európával, miközben sarokba van szorítva." Erre reagálva Johnson közölte: Ayrault éppen néhány órája küldött neki egy "kedves levelet", azt állítva benne, hogy türelmetlenül várja a közös munkát vele.

Az Európai Parlament liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadt Johnson kinevezése kapcsán kijelentette: "a brit humor tényleg határtalan".

Carl Bildt volt svéd külügyminiszter pedig így reagált: "szerettem volna azt hinni, hogy ez tréfa - de nem az!"

Az új brit külügyminiszter többek között durva kiszólásairól ismert: Hillary Clinton volt amerikai külügyminisztert (jelenleg az egyik várható elnökjelöltet) például "szadista ápolónőnek" minősítette, Barack Obamával kapcsolatban pedig az amerikai elnök kenyai származását emlegette, erre vezetve vissza, hogy szerinte Obama miért nem szívleli a (volt) brit birodalmat.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. A iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×