Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

A lengyel szejm módosította az alkotmánybíróságról szóló törvényt

Ismét módosította az alkotmánybíróságról szóló törvényt kedd este a lengyel parlament alsóháza, míg az abszolút többséget élvező kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szándéka a törvénymódosítással a bírói testület ügyében kialakult heves belpolitikai vita lezárása volt, az ellenzék szerint a lépés tovább mélyítette az ellentéteket.

A törvénymódosítást a PiS képviselőin kívül az összes többi parlamenti párt - a Kukiz´15 mozgalom két képviselője, valamint egy független honatya kivételével - elvetette. A jogszabályt még a parlament felsőházának és az államfőnek is jóvá kell hagynia, de ez már csak formaság, hiszen a PiS-nek a szenátusban is többsége van, és az elnök is a kormánypárt táborából származik. Az ellenzéki Polgári Platform (PO) azonnal bejelentette, hogy panasszal fordul az alkotmánybírósághoz.

A lengyel alkotmánybíróság működése az utóbbi hetekben a testület összetételéről folytatott vita következtében gyakorlatilag megbénult. A most megszavazott törvénymódosítás kulcseleme, hogy a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében, kétharmados többséggel hozhatna érvényes határozatokat. Ez lehetetlen anélkül, hogy a hivatalban lévő 10 bíró mellett azok az újonnan megválasztott bírák is munkába álljanak, akiknek a beiktatását jelenleg az alkotmánybíróság nem ismeri el, így nem is vesznek részt a tárgyalásokon.

A megszavazott jogszabály másik fontos eleme, hogy a jövőben a szejm által megválasztott új alkotmánybírákat az eddigi gyakorlattal szemben nem az államfő, hanem a házelnök iktatná be.

Slawomir Neumann, a PO parlamenti frakcióvezetője a szavazást követő sajtóértekezleten kijelentette: a törvénymódosítás "végleg lerombolja az alkotmánybíróságot".

Bírálóan nyilatkoztak a törvénymódosításról az igazságszolgáltatás képviselői is. A legfelsőbb bíróság elnöke úgy vélte, hogy a jogszabály korlátlan döntési szabadságot ad a parlamentnek, és átpolitizálja az alkotmánybíróságot. Az országos igazságszolgáltatási tanács egyik tagja, Waldemar Zurek pedig kijelentette, gyakorlatilag sarkalatos törvényről lévén szó, nem abszolút, hanem minősített többséggel kellett volna azt elfogadtatni.

Anne Bresseur, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke a szavazás előtt, kedd délután arra hívta fel a lengyel törvényhozókat, hogy ne fogadják el "ilyen elhamarkodottan" a jogszabályt, amely jelentősen sérthetné a jogállamiság elvét.

Az alkotmánybíróságért folyó harc már az októberi parlamenti választások előtt megkezdődött, amikor az előző parlament a ciklus végén törvénymódosítással öt új bírót választott a 15 tagú testületbe. A parlamenti választások nyomán hivatalba lépett új kormány azonban ezt alkotmányellenesnek minősítette, Andrzej Duda elnök pedig az új szejm által megválasztott 5 másik alkotmánybírót nevezte ki. Közben az alkotmánybíróság az előző kormány alatt megválasztott alkotmánybírák közül háromnak a megválasztását alkotmányosnak találta.

A 15 tagú lengyel alkotmánybíróság tagjait 9 évre választja meg a szejm. A testület 15 tagja közül tízet az előző, a PO vezette kormány, ötöt pedig a jelenlegi PiS-kormány alatt választottak meg. A PiS-nek a parlament mindkét házában többsége van, Andrzej Duda elnököt is a párt jelöltjeként választották meg. Így csak az alkotmánybíróság lehetne a kormány hatékony ellensúlya.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×