"Meglepő lehet az a tény, hogy a Nemzeti Front egyetlenegy régióban sem nyert, hiszen az első fordulóban a 13-ból 6 régióban szerzett első helyett. A két forduló között elég intenzív volt a mozgósítás a pártok részéről. Az első fordulóban a választásra jogosultak 50,8 százaléka vett részt, a másodikban pedig 58,5, ami nyolc százalék, tehát elég erős növekedést mutat. A másik ok az volt, hogy a szocialista párt két régióban visszaléptette a listáit. Annak ellenére, hogy Sarkozy, a republikánus párt elnöke arra szólította fel a híveit, hogy sem kölcsönös visszalépés, sem fúzió nem lehetséges a pártja részéről, a szocialisták ezt megtették, ez lehetővé tette, hogy Sarkozyék megnyerjék azt a két régiót, ahol a legerősebb volt a Front National szavazóbázisa" - mondta a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Csizmadia Sándor hozzátette: "hét régiót nyert meg a Nicolas Sarkozy által vezetett republikánus párt, ha a régiókat azonban megyékre bontjuk, nem nyertek sokkal több megyét, mint a szocialisták, másrészt nyolc megyében a Front National győzött."

"Hárompólusúvá vált a politikai rendszer a Nemzeti Front erősödésével, a jövő évi elnökválasztáson elképzelhető, hogy Marine Le Pen bejut a második fordulóba, de azt kizártnak tartják, hogy az Elysée-palotába is bekerüljön" - hangsúlyozta a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

A szakértők az elnökválasztás fokmérőjeként emlegetik a regionális választásokat, arra következtettek, hogy a második fordulóban vagy ismét Francois Hollande nyer, vagy pedig a jobboldali folyamatok hozhatnak változást. Ha eldől ugyanis dilemmájuk: ki lesz az elnökjelölt, Sarkozy szeretne, azonban a franciák 55 százaléka azt szeretné, hogy ne ő legyen. Ezen a térfélen még sok minden történik, ami sok a bizonytalanságot is rejt magában - emelte ki Csizmadia Sándor.