"Egy pici túlértelmezés van ebben a megközelítésben: a másfél év valóban elhangzott, de nem úgy, hogy minden beérkező menekültet másfél évre őrizetbe kell venni, hanem úgy, hogy minden menekültet őrizetbe kell venni, és ez legfeljebb másfél évig tarthat. Azért ez nagy különbség" - jelezte az InfoRádiónak Fóris György.

"Az őrizetbe vétel viszont valóban egy sarkalatos pont. Magyarországon is 2012-ig a menedékjogot kérőket őrizetbe vették, pontosabban egy kényszer-tartózkodási helyet jelöltek ki a számukra, amit akkor hagyhattak el, amikor eldőlt a sorsuk, hogy befogadják vagy visszaküldik őket. Akkor az Európai Bizottság egy kötelezettségszegési eljárás keretében az akkor meglévő jogszabályokkal ellentétesnek minősítette ezt az eljárást, amit egyébként nem csak Magyarország alkalmazott. Ennyiből nagy elmozdulás az eddigi gyakorlattól Tusk megnyilatkozása" - tette hozzá a Bruxinfó elemzője.

Felidézte: az interjú is arra utal, hogy nem elegendő a menekülteknél egyszerűen csak ujjlenyomatot venni. Ha valakinél tényleg meg akarnak győződni arról, hogy az élete veszélyben volt, akkor az átfogó vizsgálatot igényel, amit ott helyben nem tudnak elvégezni. Viszont amíg nem derül ki, hogy valós menekült-e az illető vagy sem, addig nem biztos, hogy okos dolog, ha utána számára szabad mozgást biztosítanak.

Donald Tusk kritizálta Angela Merkel befogadó politikáját is és azt mondta, Németország ma nem áll készen arra, hogy ennyi embert fogadjon be. Fóris György szerint nem új dolog, hogy a német kancellárral szembemegy Donald Tusk.

"A menekültügy megítélésében kezdettől fogva Tusk álláspontja inkább volt kelet-európai és távolabb állt a némettől. Több megértéssel és empátiával volt a kelet-európai vonakodás iránt és kezdettől fogva nem túlságosan szimpatizált a nagy tömegű ajtónyitással" - emlékeztetett a szakértő.

Felidézte, hogy a szeptemberi rendkívüli csúcstalálkozó után néhány nappal Juncker összehívott egy másik csúcstalálkozót, amelyre csak a nyugat-balkáni útvonalon érintett országok vezetőit hívták meg.

"Ebből a rendezvényből Tuskot kihagyták, jóllehet ezt is Angela Merkel kezdeményezte. De a kancellár nem Tuskhoz fordult, hanem Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez. Ezzel Angela Merkel tulajdonképpen kifejezett egyfajta bizalmatlanságot" - mutatott rá a Bruxinfó elemzője.

Utalt arra, is, hogy az Európa Tanács - tehát az állam-és kormányfők tanácskozó testületének - elnöke a klasszikus értelemben vett chairman, nem elnöke az Európai Uniónak. Másrészt nem elnöke ennek a tanácskozó testületnek olyan értelemben, ahogy egy elnök adott esetben döntéshozási jogkörrel rendelkezik és utasíthat másokat.

"Õ egyszerűen csak összefog, harmonizál, álláspontokat közvetít, üléseken elnököl, vitákat levezet, napirendet megtervez, tehát a munkát segíti, de a testületet magát nem vezeti. Ennyiből megszólalásainak kétféle funkciója lehet: vagy olyasmiről beszél, amiről ez a testület előzőleg közösen megállapodott, és ilyenkor egyfajta "közös szájként" szólal meg, vagy ha nincs ilyen, az csak személyes vélemény, ami nem kötelez senkit semmire" - hangsúlyozta Fóris György.