eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

A terrorizmus és a menekültválság volt a téma Strasbourgban

Az európai parlamenti képviselők gyors és hatékony uniós lépéseket sürgettek a terrorizmus ellen, egyúttal elítélték a terrorizmus és a menekültválság összemosását a testület szerdai ülésnapján, Strasbourgban.

A strasbourgi ülésen az EP nagy többséggel, 548 igen és 110 nem szavazattal határozatot fogadott el a radikalizáció elleni fellépésről, amelyben egyebek mellett közös stratégiák kidolgozását és az uniós tagállamok közötti információmegosztás fokozását sürgette.

A képviselők azt javasolták, hogy hozzanak létre európai "feketelistát" a feltételezett dzsihadistákról, és tegyék lehetővé, hogy bevonják az útlevelét és lefoglalják a vagyonát azoknak, akik Szíriába utaztak harcolni a szélsőségesek oldalán, visszatérésük esetén pedig helyezzék igazságügyi felügyelet alá, illetve szükség esetén vegyék őrizetbe őket.

Az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak címzett javaslatok között szerepel az is, hogy a kisebbségek társadalmi integrációjának elősegítésével, illetve a börtönökben a szélsőséges nézeteket terjesztők elkülönítésével küzdjenek a radikalizáció ellen Európában. Arra is felhívták az uniót, hogy fokozza külső határainak ellenőrzését.

A nem kötelező érvényű határozat Rachida Dati korábbi francia igazságügyi miniszter jelentésén alapul. Datit a Charlie Hebdo szatirikus lap elleni januári párizsi terrortámadások után bízta meg az EP azzal, hogy készítsen jelentést a fiatalok radikalizációja elleni lehetséges eszközökről.

A szerdai ülésen az EP vezető politikusai felszólaltak a terrorizmus és a menekültválság összemosása ellen.

Manfred Weber, a néppárti képviselőcsoport német elnöke úgy fogalmazott: elfogadhatatlan azt állítani, hogy az Európába érkező menekültek terroristák lennének, amikor valójában azok áldozatai. Hasonló álláspontjának adott hangot a szociáldemokraták olasz frakcióvezetője, Gianni Pittella is.

Az ülésen felszólalt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is, aki szerint a dolgok "veszélyes összemosása" lenne "a menekülteket a terroristákkal azonosítani".

Akik a párizsi merényleteket elkövették, "ugyanazok, akik a menekülteket menekülésre kényszerítették" - fogalmazott Juncker.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Indiában pénteken kezdődött meg a világ legnagyobb általános választása, amelyen közel 1 milliárd választásra jogosult adhatja le a szavazatát. A rendkívüli méretek miatt ezt a szokásosnál sokkal hosszabb időkeretben bonyolítják le, összesen hat héten keresztül zajlik a voksolás, eredményekre csak júniusban lehet majd számítani. A döntés nem könnyű, ugyanis számos olyan tényező van, amely befolyásolhatja a választók döntését. Elemzésünkben összeszedjük, hogy mi motiválhatja most az indiai szavazókat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×