Infostart.hu
eur:
363.26
usd:
325.96
bux:
143453.78
2026. november 6. péntek Lénárd

Kihirdette a levélben való szavazást lehetővé tevő törvényt a román államfő

Kihirdette a külföldön élő román állampolgárok levélben való szavazását lehetővé tevő törvényt Klaus Iohannis román államfő csütörtökön, miután előző nap az alkotmánybíróság elutasította a jogszabály ellen emelt óvást.

A törvény a parlamenti választások esetében könnyíti meg a hivatalosan külföldön élő román állampolgárok voksolását, akik előzetes regisztráció után maguk nyomtathatják majd ki az internetről letöltött szavazólapjukat, amelyet kettős borítékban juttatnak el a választási hatósághoz.

Az elnöki hivatal közleménye emlékeztet rá, hogy Iohannis államfővé választása óta sürgette a törvény elfogadását, hiszen arra "az egész társadalom várt", és lehetővé teszi, hogy "minden román élhessen választójogával, bárhol is éljen a világban".

A jobbközép jelöltjeként induló Iohannisnak tavaly úgy sikerült legyőznie az elnökválasztáson esélyesebbnek tartott szociáldemokrata ellenfelét, Victor Ponta akkori miniszterelnököt, hogy a választópolgárok a második fordulóban valósággal fellázadtak a diaszpóra választójogának elszabotálása ellen. Feltételezésük szerint ugyanis az első fordulóban a kormány rossz szervezéssel szándékosan nem biztosított megfelelő feltételeket arra, hogy a külföldön dolgozó, hagyományosan jobbra húzó román vendégmunkások leadhassák voksukat.

Iohannis választási sikerén felbuzdulva volt pártja, a Nemzeti Liberális Párt próbálta napirenden tartani a diaszpóra levélben való voksolásának lehetővé tételét, végül azonban azt követően született törvény róla, hogy a Szociáldemokrata Párt új elnöke, Liviu Dragnea pártközi megállapodást ajánlott az ügyben.

A törvényt októberben fogadta el a parlament. Az alkotmányossági óvást a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) terjesztette be, mivel szerintük a törvény nem garantálja a voksolás titkosságát, diszkriminatív is az országban élőkkel szemben (akik nem voksolhatnak levélben), és azt az alkotmányos előírást is sérti, miszerint a parlamentet közvetlen és szabadon kifejezett szavazattal választják meg.

Csütörtökön az alkotmánybíróság közzétette döntése indoklását is, amely szerint a jogalkotó a törvény elfogadásakor "megőrizte a kellő egyensúlyt" a választások általános volta, illetve azok szabad, titkos és közvetlen jellege között.

A törvényt már a jövő évi parlamenti voksoláson alkalmazhatják, ha arra november 19. után kerül sor. Egy korábbi alkotmánybírósági döntés értelmében a voksolást megelőző egy évben a választási törvények már nem változhatnak. A jelenlegi parlament mandátuma 2016. december 19-én jár le Romániában.

Címlapról ajánljuk

Sári Zsolt az ügynökaktákról: a hiteles adatokkal jobban megérthető, mi miért történt, mert a rendszer volt a fő bűnös

„Le akarjuk zárni a hallgatás korát, nem akarjuk, hogy tovább kísértsen az a múlt, ami lehetővé tette a zsarolhatóságot, lehetővé tette azt, hogy találgatások legyenek” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az ügynökaktákról Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×