A tárca augusztusban még azt jelezte előre, hogy az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet az országba, de ezt a határt valószínűleg már októberben átlépte a migránsok száma, mert a hatóságok nem tudnak rögtön mindenkit nyilvántartásba venni, és vannak, akik nem Németországban akarnak menedékjogi kérelmet benyújtani, és ezért igyekeznek elkerülni a regisztrációt.

A belügyminisztérium kimutatása szerint októberben 181 166 ember adatait rögzítették az rögzítették a menedékkérők regisztrálását és tartományok közötti elosztását szolgáló EASY (Erstverteilung von Asylbegehrenden, azaz menedékkérők elsődleges elosztása) nevű nyilvántartási rendszerben. Ez történelmi csúcsot jelent, soha korábban nem regisztráltak ennél több embert egy hónap alatt. Szeptemberben nagyjából 164 ezer, augusztusban 104 ezer ember adatai kerültek be a rendszerbe.

Az év eleje óta 758 473 menedékkérőt regisztráltak Németországban. A legnagyobb csoportot a szíriai állampolgárok alkotják 243 721 fővel. A második helyen a biztonságos származási országként számon tartott Albánia állampolgárai állnak 67676 fővel, a harmadik az afgánok csoportja 67191 fővel. A negyedik helyen az irakiak állnak 58754 fővel, az ötödik helyen az ugyancsak biztonságos minősítésű Koszovó állampolgárai következnek 32469 fővel.

Az október végén hatályba lépett menekültügyi reform egyik fő célja a biztonságos származási országokból érkező, menekültstátusra az eddigi tapasztalatok szerint az esetek 98-99 százalékában nem jogosult kérelmezők mielőbbi hazatelepítése. Ugyanakkor a kérelem jogerős elbírálásáig gondoskodni kell a kérelmező ellátásáról, az eljárás pedig igen hosszú ideig, átlagosan több mint 5 hónapig tart. Ráadásul sokszor a regisztrációtól a kérelem benyújtásáig is hónapok telnek el a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) túlterheltsége miatt, így a menedékkérők gyakran akár 12 hónapot vagy még hosszabb időt töltenek el a menekültügyi ellátórendszerben az ügyük elbírálásáig.

A hatóság túlterheltségét jelzi a regisztrált menedékkérők és a benyújtott menedékjogi kérelmek száma közötti különbség is. A belügyminisztériumi kimutatás szerint az idén október végéig 362 153 kérelmet nyújtottak be a BAMF-hoz.

Tavaly egész évben 202 834 menedékjogi kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz, 1992 - a délszláv háború miatt megindult menekülthullám csúcséve - óta a legtöbbet.

A menekülthullám fölerősödésével párhuzamosan a menedékkérők, menekültek és szállásaik elleni bűncselekmények száma is meredeken emelkedik. Tavaly 28 ilyen típusú erőszakos bűncselekmény történt, az idén pedig november 2-ig 104, köztük 53 gyújtogatás - ismertette csütörtökön a Die Welt című lap a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) friss kimutatását.

A bűncselekmények valamennyi típusát együttvéve 637 esetet regisztráltak, ezek relatív többsége - 216 eset - rongálás volt. Tavaly valamennyi típust együttvéve 199 menekültellenes bűncselekményt jegyeztek fel.

Az ilyen esetek számának emelkedése mellett az is megfigyelhető, hogy a menedékkérők, menekültek befogadása mellett kiálló politikusokat, aktivistákat, újságírókat is egyre több fenyegetés éri, és történt már jó pár erőszakos bűncselekmény is. Például az utóbbi napokban három újságírót is megvertek Németországban a menekültválsággal kapcsolatos írásaik miatt.

A szövetségi belügyminisztérium szerint a trend aggasztó, leginkább azért, mert az eddig ismertté vált elkövetők 70 százaléka nem tartozik az erőszakra hajlamos szélsőjobboldali szubkultúrába. Ez azt jelenti, hogy a tettlegességig fajuló menekültellenesség már nemcsak a szélsőséges körökre jellemző, hanem kezd beszivárogni "a társadalom közepébe" - mutatott rá Tobias Plate, a belügyminisztérium szóvivője még szerdán a berlini kormányszóvivői tájékoztatón.