Az úgynevezett "normandiai négyek" (Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország) régóta eldöntött párizsi csúcstalálkozójának külön aktualitás ad, hogy Oroszország szerdán légicsapásokat indított Szíriában az Iszlám Állam dzsihadista szervezet állásai ellen. A szíriai helyzet és a kétoldalú kapcsolatok is naprenden lesznek a francia és orosz elnök kétoldalú megbeszélésén - jelezte csütörtökön a francia elnöki hivatal.
Oroszország - amely széles körű nemzetközi összefogást sürget Szíriában az IÁ ellen -, és Franciaország nem ért egyet Bassár el-Aszad elnök sorsát illetően. A rezsimet Moszkva támogatja, Párizs viszont a szíriai válság legfőbb okának tartja, s mielőbbi távozását sürgeti.

"Franciaország egyértelmű üzenetet küld Oroszországnak: az együttműködés Szíriában csak három feltétel esetén teljesülhet. Először is a légicsapásoknak Szíriában kizárólag az IÁ-t és az al-Kaidát kell célozniuk, más célpontokat nem, másodszor a vegyi fegyverekkel történő bombázást be kell fejezni, harmadszorra pedig egyértelmű politikai átmenetre van szükség, amelynek végén Bassár al-Aszad elnöknek távoznia kell" - hangsúlyozta az elnöki hivatal.

Párizs más nyugati államokhoz hasonlóan úgy véli, hogy az első orosz légi csapások Szíriában nem az IÁ állásait célozták.

"Oroszország nem az Iszlám Állam állásait bombázta, hanem ellenzéki csoportokat, ami megerősíti, hogy inkább támogatja Bassár al-Aszad rezsimjét, mint harcol az IÁ ellen" - vélte egy neve elhallgatását kérő francia diplomata.

Vlagyimir Putyin a francia elnöki hivatalban várhatóan Angela Merkel német kancellárral is külön megbeszélést folytat.

Az Elysée-palota szerint a szíriai konfliktus befolyással lesz a pénteki csúcstalálkozó hangulatára, amelyet régóta terveznek az ukrán válság rendezésére, jóllehet a két témát a felek el kívánják egymástól választani.

A normandiai négyek vezetői 2014 június óta negyedik alkalommal fognak találkozni, mielőtt az Európai Unió az év végén megvizsgálja, hogy teljesültek-e a februári minszki csúcstalálkozón tető alá hozott egyezségek a tűzszünetről és a nehézfegyverek visszavonásáról Ukrajna keleti részéből, s ennek eredményeként enyhíthetők-e a szankciók Oroszországgal szemben.

A francia elnök szeptember elején jelezte, hogy a szankciók feloldásáért fog szót emelni, amennyiben Ukrajna decentralizációs folyamata megvalósul.

"Végre kell hajtani a választásokat illető kötelezettségvállalásokat, a decentralizációs alkotmánymódosítást Ukrajna keleti régióiban, és ha a folyamat megtörtént, az (Oroszországot sújtó) szankciók feloldásért fogok szót emelni, mert ezt volt annak a feltétele" - mondta Hollande.

Ez a kijelentés aggodalmat keltett Kijevben, ahol tartottak az orosz-nyugati kapcsolatok újbóli megerősödésétől, elsősorban Moszkvának a terrorellenes koalíció létrehozásáról szóló javaslata miatt Szíriában.

Kijev és a nyugati vezetők is azt remélik, hogy Párizsban sikerül előrelépést elérni a határellenőrzést illetően, illetve annak érdekében, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői bejuthassanak a szakadárok által felügyelt területekre.

A találkozó előtt 48 órával Olekszandr Zaharcsenko, a szakadárok önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaságának (DNR) vezetője aláírta az EBESZ, Oroszország és Ukrajna képviselőivel kötött megállapodást, amely rendelkezik a 100 milliméteresnél kisebb kaliberű fegyverek visszavonásáról a kelet-ukrajnai frontvonal menti ütközőzónából.

Francia forrás szerint a politikai kérdések viszont még nem tisztázottak, nevezetesen a megfigyelők és az ukrán választási biztosság beengedése a területekre. A kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták saját szabályaik szerint kívánják megtartani a választásokat október 18-án Donyeck, november 1-én pedig Luhanszk megyében, majd a második fordulót februárban.