Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

A német hadsereg majdnem 1700 volt afgán munkatársa kért védelmet Németországban

Majdnem 1700 olyan afgán állampolgár kérte befogadását Németországtól, aki hazájában a NATO-beavatkozás során a német hatóságokat és a haderőt (Bundeswehr) segítette, mert attól tart, hogy élete emiatt veszélyben forog - jelentette csütörtökön a dpa német hírügynökség.

A hírügynökség kérdésére a berlini belügyminisztérium azt közölte, hogy eddig 661 ember befogadásáról döntöttek, mivel ennyi esetben állapították meg, hogy valóban veszélyben van a kérelmezők élete. Ez azt jelenti, hogy az összes kérelmező mintegy 40 százaléka kapott pozitív választ beadványára a német hatóságoktól.

A Bundeswehr, a német rendőrség, a kabuli német nagykövetség és a nemzetközi gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős berlini minisztérium afganisztáni kirendeltsége sok száz afgán állampolgárt foglalkoztatott a 2001-ben kezdődött NATO-beavatkozás során, egyebek mellett például tolmácsként. Sokan közülük attól tartanak, hogy a tálib felkelők bosszútámadásainak áldozataivá válhatnak, mivel a szélsőségesek kollaboránsoknak tartják őket.

A német belügyminisztérium szerint szeptember 23-ig 1688-an kérelmezték közülük, hogy Németország fogadja be őket, ebből 1644 esetet bíráltak el a berlini hatóságok. Azon 661 ember közül, akinek befogadását jóváhagyták, eddig 487-en érkeztek meg Németországba, és összesen 1324 családtagot hoztak magukkal.

A Bundeswehr és a német hatóságok a dpa adatai szerint jelenleg 556 afgánt foglalkoztatnak.

Korábban a 2012 előtt a brit erőknek dolgozó afgán tolmácsok közül is sokan kértek menedékjogot Nagy-Britanniában, de ehhez a londoni kormány mindeddig nem járult hozzá. Az ügy komoly belpolitikai-társadalmi vitát keltett a szigetországban.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×