"Akik szóba jöhetnek, a törökök vagy a szíriai ellenzék, de nem tudjuk, melyik mellé álljon a Nyugat. A másik probléma, hogy Szíriában két nagy erő van: az Aszad-rendszer és az Iszlám Állam, és mindkettőt ellenségének tekinti a Nyugat" - magyarázta a szakértő.

Persze ez a haderő - tette hozzá -  iraki is lehetne, de ott összességében túlnyomó többségben síiták vannak, és ők valószínűleg nem fognak szunnita területeken felszabadító műveleteket végrehajtani, mert nagyon nehéz olyan területen harcolni, ahol gyakorlatilag nemcsak az ellenséges haderővel kell megküzdeni, hanem a lakossággal is, amely szintén ellenségnek tekinti a síitákat.

Fegyverek szempontjából a két oldalon döntően légierők állnak egymással szemben, drónokkal és rakétákkal felszerelkezve. A szemben álló fél azonban egy gerilla hadviselést vezető hadsereg, amit nagyon nehéz egyenként, darabonként kilőni. Ne a második világháborús vagy az Öböl- háborús nagy frontokat képzeljük el, ahol hatalmas harci technika áll egymással szemben. Itt a gerilla harcmodor ellen kellene fellépnie a hivatásos hadseregnek vagy a légierőnek, és ez sohasem szokott hatékony lenni - mutatott rá.

Aszad elnök kapott légierőt, illetve néhány nehézfegyverzetet, harckocsit és páncélozott járművet is az oroszoktól, de Putyin bejelentette, hogy harcoló katonákat nem fog küldeni neki. Tudni kell azt is, hogy Aszad mellett nagyon sok orosz katonai tanácsadó dolgozik. Nemcsak a jelenlegi, hanem a korábbi Aszad-rezsim egész haderejét orosz fegyverekkel szerelték fel, és orosz fegyverekkel harcolnak, főleg rakéta- és aknavetőkkel, amikkel megpróbálhatnak fellépni az Iszlám Állam ellen.

A felkelők elsősorban az Öböl-államok pénzén vásárolt vegyes fegyverzettel rendelkeznek, ezek között vannak amerikai, nyugati, európai fegyverek, vannak az Aszad-rendszer hadseregétől szerzett orosz fegyverek, sokszor találkozhatunk modern nyugati fegyverekkel is - jelezte a szakértő.

De az Iszlám Állam szerinte nincs igazán felfegyverkezve, szárazföldi gerilla haderőként inkább a helyzete jobb és társadalmi bázisa van, főleg szíriai és iraki szunniták részéről.

"Európa és Franciaország számára most a legfontosabb azt jelezni, részben a menekülteknek és a nemzetközi szövetségnek, hogy Európa és egyes európai államok elkötelezettek, tervbe vették és hajlandónak mutatkoznak beavatkozni abba a szíriai konfliktusba, amely az európai menekültválság egyik kiindulópontja, hiszen az onnan menekülők képezik az Európába érkező menekültek jelentős részét" - hangsúlyozta Tálas Péter.

"Franciaország, mint minden egyéb ország, ezzel nemzetközi pozícióit is erősíteni akarja. Oroszország megjelenése a nemzetközi hadszíntéren pedig nemcsak Aszad elnök támogatásáról szól, hanem azt a gesztust is jelenti, hogy Oroszország újra a nemzetközi porondra akar lépni. Ezért cserébe saját, más területen jelentkező politikai igényeit is ki akarja elégíteni, például a Nyugattal fennálló ukrán válság kapcsán kialakult konfliktust kívánja enyhíteni" - mondta a biztonságolitikai szakértő.